India delight: 2. nap - Mumbai

(Lacc gondolatai kovetkeznek)

Masnap kicsit kesve de felkeltunk, egy gyors es bizonytalan reggeli utan vart rank az auto. A reggeli egy marek muzli es lekvar volt, kis palacsintaval. Ezt valasztottuk, mert ez tun a legkevesbe mergezonek a szalloda ettermeben. A recepcios meg alairatott velem egy papirt amiben kozolote hogy a tegnap elfelejtett visszajarot visszaadta. Persze nem adta vissza, de mire mar rajottem addigra a kocsiban ultunk a dugoban, idegeskedve hogy elerjuk-e a gepet, merthat fogalmunk se volt hogy honnan indulunk es az mennyire van. Azt a sofor gyanitotta hogy a orszagon beluli legikikotobol indulunk meg valoszinu hogy Indian Air-vel utazunk majd. Na a terminalnal lattam hogy van olyan tarsasag hogy Indigo uhogy oda vezenyeltem. Kozben rajottem hogy nem beszeltunk meg semmit hogy mennyi lesz a fuvar. Kezdtem izzadni, de gondoltam ha meg se kerdezem akkor nem is ker semmit. Gyorsan kivettunk a csomagjainkat, gyors koszones es huzas. Nem jott utanunk uhogy nem fizettunk semmit. A foglalasrol jott egy sms, uhogy sikerult kinyomtatni a jegyunket, es leadni a csomagunkat. Megjegyzem, a foglalasrol kaptam egy email hogy legyunk kint a repteren idoben mert 45 perccel hamarabb zarjak a kapukat. Ezt az emailt az indulas elott kb 3 oraval elotte kaptam meg. Azt hiszem visszamegyek Mumbaiba es megkerdem a polaroidos pasit hol vette a hordozhato nyomtatojat. Jol jon az meg.

GOA

Az ut Goara repulovel 1 ora volt, vonattal vagy busszal ez kb 12-14 ora. Amint megerkeztunk latni lehetett hogy itt is hasonloak a korulmenyek, megis masok. Itt valahogy nem annyira nyuzsis minden, itt is van szemet meg szegenyseg, de vhogy jobban elosztva, nem tomeny. Szallast meg Mumbai-ban foglaltunk, biztosra mentunk, mert itt se jartunk meg. Kerestunk egy taxit, aki egy kozepes osszegert hajlando volt elvinni egy olyan szallodaba amirol o nem hallot, mi meg nem tudtuk a cimet. Azt hiszem ezek utan jobban kell jegyzetelnem. Mondtam is Zsuzsanak, az a baj, hogy rafuggtem hogy mindent elerek a telefonomrol ha kell, mert van net angliaban. Itt ez nem mukodik. De sikerult kideritenie hogy hol a szallas, uhogy epen megerkeztunk. Itt is kedvesen fogadtak, megmutattak a szobat, aminek meg szep erkelye is volt. Ez is tiszta, rendes szoba, majdnem feleert mind Mumbaiban. Egy gyors zuhany utan, lementunk ebedelni.

Az etteremben senki nem volt rajtunk kivul. Mint kesobb kiderult, mar vege volt a nagy ebedeltetesnek, de a konyha meg uzemelt. Egy kedves figura fogadott minket, akirol kiderult hogy heti 6 napot dolgozik reggel 5tol este 10-ig. Meg elpanaszolta, hogy az a baj ezzel a munkaval, hogy tul sokat eszik, es tapogatta valoban gombolyodo gyomrat. Na o sem a konnyebb utat valasztotta a megelheteshez. Rendeltunk gyorsan egy zold teat meg ket kulonbozo india csemeget sok chapatival (kenyerfele, itt ez a meno nem a kenyer, es olyan mint a szarazabb palacsinta, de pont jo). Mondanom se kell hogy rettento finom volt, nem tul fuszeres, kicsit olajos de izletes. mennyiseg is rendben az ar meg Rs300, ami eleg jonak mondthato. Ide tobbszor is visszatertunk ebedelni vacsizni. Estefele elindultunk a tengerpart fele megkeresni az internetezos helyet. A tengerparton egy szep kepeslapos taj fogadott. Palmafakkal szegelyezett feher homokos tengerpart, csendben morajlo viz, furdozo indiaiak meg a tobbi hasonlo giccs elemek. Furodni meg nem mertunk rogton, azert nem ugy van az, uhogy csak andalogtunk egyet a parton, nezegettuk a doglott tengeri csillagokat, a kagylohalmokat, az eppen halojukat osszetekero halaszokat meg az eppen esedekes vizibivaly furdeteset. Tengerparton ennyi allatfajtat meg nem lattam. Varju (nem tiszta fekete, ennek szirke a nyaka), kutya, kismadar, kigyo (doglott ugyan de gondolom vmalamikor elt) kis rakok meg sasok. Tiszta allatkert. Es szepen mindenki egyutt elvezi a hely szepseget. Es meg az ember is belefer valahogy. Lassan beesteledett uhogy hazafele vettuk az iranyt de kozben belebotlottunk egy frissen hazasodott parba, akik szep hagyomagyos indiai hancugban voltak. Az egyetlen furcsasag hogy mindketten szep feherek voltak. Valoszinu oroszok. Az oroszok mar indiaban vannak! Sokan. Az etterem tulaja szepen el is csevegett az egyik orosz parral akik melletunk vacsiztak. Oroszul. Meg a mar emlitett orosz feliratok mindenhol. Ja meg ekszerek, giccses csecsebecsek es matrjoska babak. Este nem sok tortent, vacsira hasonlo finomsagokat fogyasztottunk es mivel meg szerettunk volna meg egy napot a szallodaban tolteni megtudakoltam hogy lehetne-e meg egy napot maradni de a recepcios srac valtig allitotta hogy nem lehet. Kesobb Zsuzsa is megkerdezte, hatha. De semmi felreertes, valoban nem. Ezutan Zsuzsa bealudt en meg a fenti iromanyt fogalmaztam, mikozben begyutjottem par szunyogcsipest hogy legyen mivel foglalkoznom alvas helyett.

(Zsuzsa gondolatai kovetkeznek)

Nos, ehhez sok hozzafuznivalom nem akad. Azaz annyi, h mikor letett bennunket a repulo, Laci elindult a csomagokert, ami nagy-nagy oromere egy rulettasztalt masolo szalagon erkezett. Az o csomagja az egyik kedvenc szaman utazott. Volt boldogsag! :o) Keszult is fotosorozat emberekkel a szalag korul, emberek nelkul, alulrol, felulrol. Az otlet egyebkent valoban zsenailis. Mire vegeztunk, ki is urult a repter.

A helyi taxisnal kertunk egy nem legkondis taxit, majd irany a dzsungel. Kivancsi voltam, mi lesz a kulonbseg Bombayhoz kepest. Nos, a hazak nemelyike itt sincs jobb allapotban, de a zold, ami korbeveszi oket, meg az, h nem egymas hegyen-hatan tomorulnek, sokat dob a dolgon.

A szallon itt is volt a szobahoz furdoszoba, normal angol WC-vel. Mi tobb, itt ket guriga papir is dukalt. A gurigat ugy kell elkepzelni, hogy kb 3 pisileshez elegendo, attetszo vekony papirmennyiseg van rajta. De rendben volt. Olyannyira, hogy fogmosaskor megnyitottam a csapot, hogy a napi szokasos mod tegyem dolgom, mire leesett, nem, ez nem otthon, itt uveges vizbol kell fogat mosni.

Felszereltuk a szunyoghalot, igy nem tudtuk a ventillatort forgatni, ugyhogy szokjuk a meleget, de lett egy tunderi baldachinos agyunk. Mindig is szerettem volna kiprobalni.

A berendezkedes utan ebed a szalloda ettermeben, ami kiralyrak etterem neven fut. Hogy nevehez hu legyen, az egyik sarokban ki van irva, hogy van ott elo kiralyrak, meg lehet tekinteni. Megtettem. Harom azott rongycsomo-szeru fekete valami igyekezett a szamukra kialakitott, amugy igen tetszetos, szines cserepekkel kirakott medence egyik sarkaban lathatatlanna lenni. Lacit csak ugy tudtam lebeszelni arrol, hogy mindjart az elso etkezeset hallal es egyeb vadakkal kezdje, hogy megmutattam neki is ez eletkepet. Ebed kozben megnyugodva konstataltam az utca tuloldalan a helyi vegyesboltot. Amit eves azonnal fel is mertunk. Jottunkre a boltos felkapcsolta a villanyt. Amig nincs vevo, minek egjen? Volt a hutoben sonka, zacskos tej, a polcokon, miket ujsagpapir boritottt mindenbol 1-2 darab. Voltak tisztalkodo szerek, WC papir, kekszek, de fustolo is a szunyogok ellen, amibol majd masnap vettunk is, egy kevesse biztonsagos doboz gyufaaval egyutt.

A part fele haladva meg el kellett intezni egy fontos dolgot. Lacinak kalapot venni. Meg a bolt elott szent fogadalmat tettunk, nem veszunk semmi mast. Nehogy mar az elso nap vasarolgassunk. Mi lesz akkor az elkovetkezendo masfel honapban. Nos... ket megfeleloen szines, buggyos nadraggal tavoztunk. Mentsegemre szolgaljon, hogy ket eve keresek ilyet, de Londonban csak szurket lehet kapni, meg hogy becsuletesen lealkudtam az arat.

A partrol Laci mar irt. Ott csak a rakokrol szolnek meg annyit, hogy a foldon furcsa jelensegre lettunk figyelmesek. Csillagszeru alakzatba rendezve alltak a homokgyongyok. Mint az apro szilikongolyok. Elkepzelesunk sem volt, ez mitol, es hogyan alakul. Letaboroztunk hat az egyik lyuk mellett, miben hamarosan megjelent egy a homok szinevel egyezo pok. Hittuk akkor, h pok. Masnap erre is feny derult, mi is e leny, mikor hasonlot lattunk, csak tenyernyi meretben. Tehat rak.

A vacsora a szallo ettermeben tortent, de uj asztalt probaltunk ki. Aminek az lett az eredmenye, hogy a szekemet elerendo atgazoltam egy orias vilagosbarna hangya csapaton. Akik ezt nem vehettek jo neven, mert idegesen szaladgaltak az asztal alatt, nemely a bokamon, erdekesen aktiv szonyeget alkotva a cserepes padlozaton. A pincerunknek is feltuntek, mikor arra jart, es elobb fustolot hozott, hatha az eluzi oket. De mivel ok lent voltak, a fust meg felfele szall, inkabb bennunket telepitett at egy masik asztalhoz. Mikor megkerdeztem, ezek a hangyak csipnek-e, csak idegesen beharapta a szaja szelet. Valaszat igenkent ertelmeztem.

Lefekveskor hallhattam a meg mukodo konyha zajait, mert ahogy kineztunk az erkelyrol, lathato volt a mosogato szekcio, azaz egy asztal-fele, amin egy talban tisztitottak az edenyeket, poharakat. A mellettunk levo hazban TV-t neztek, valami 80-as eveket idezo indiai filmmel, de olyan hangosan, mintha minimum oriaskivetiton ment volna a közmozi. Az uton meg haladtak az autok, es robogok, szunet nelkul dudalva. Arra mar rajottunk, hogy itt a dudalas nem azt jelenti, hogy „A k... anyad nem latsz b...meg te ....”, pusztan annyit, „Vigyazz, jovok”. Mint a „Dol a fa” mas tajakon. De erdekes mod mindez keves volt ahhoz, hogy megakadalyozzon abban, hogy perceken belul elaludjak.