India delight: 7. nap - Benaulim

(Zsuzsa)

Azt, hogy tegnap este ehesen mentunk vacsorat vasarolni, mi sem bizonyitja jobban, hogy kellemesen megreggeliztunk a maradekbol. Aztan erzelmes bucsu a hazigazdaktol. Mielott elhagytuk a terepet, azert meg megvalaszoltattunk par kerdest.

Az elso, a szabadban arult halak rejtelye. Kiderult, a halak hutve vannak, hatalmas jegtombokkel es lefedve az arusok kozeleben. Ok csak 4-5 darabot raknak ki minden fajtabol. De mivel goan kotelezo minden nap halas curryt rizzsel enni, kivetel a vasarnap, akkor johet a csirke, marha, meg kinek mi, igy gyorsan elfogynak a hutetlen darabok.

A masik titok, amire feny derult, a kulonos tukros ruhas nok kilete. Ok egy torzs. A Lamani torzs tagjai. Muanyag es uveggyujtogetessel foglalkoznak. Az egyik lany, aki a szallodaban dolgozott is ebbol a torzsbol valo volt, de o tanult, felemelkedett, s igy nem csak az eletformat, de a kulsosegeket is elhagyta. A torzs valoban Rajastanbol szarmazik, s a ruhan kivul a frizura is jellezojuk, amivel igyekeznek az arcukbol minel tobbet elfedni. Ugyanilyen jellemzo a sok ezust ekszer, amit hordanak. Szilvia lehet, megsem az volt, akinek hittem.

Szoval irany margaoi buszpalyaudva, honnan egy tavolsagi buszra szallit majd bennunket Panjimba, hol ket ejszakat tervezunk eltolteni. Ez lesz a bazis, innen ugrunk at holnap Old Goara romokat, oreg epuleteket nezni.

Na de ne haladjunk ilyen oles leptekkel. Eloszor is kell egy riksa, aki megteszi nekunk azt a kis plusz kort Colva fele, ahol tegnap vettem egy gyonyoru tarisznyat, gondolvan, konnyitek az eletemen. Ha az eletem konnyebb nem is lett, de a diszito muanyag elemek cafatokka szaggattak a par napos, nagy becsben tartott nadragom. Gondoltam, ha ez ilyen alkudozos orszag, egy taskacsere nem okozhat gondot. Es valoban. Majdnem zokszo nelkul kaptam egy diszitesmentes csikosat. Bepreseltuk magunkat hatizsakostul, mindenestul az apro jarmube, es indulhatunk Margaoba.

Remekul megy a riksa, a sofor kedves, gondosan raforditja a biztonsagi zarat a ajtomra, mert tart tole, kinyilik, es kiesem. Ez annyiban erdekes, hogy a biztonsagi zar a labaim alatt van, az ulesbe beepitve, es kozben nem allunk meg, de o hatrafordul, teszi a dolgat, es kozben vezet. Kozben latja a labamnal a nejlonzacsit, vegtelen termeszetesseggel kukkant bele, mit tartalmaz... Otthon van. Csakhogy ez a femdobozka otthon egyszercsak minden atmenet nelkul felmondja a szolgalatot, es megall. A sofor egy ideig tanakszik, mire megallapitja, hogy a motorral van baj. Kiszallunk, a ferfiak toljak a riksat, hatha kedvet kap a motor es beindul, en meg kiontom a nejlonzacsi tartalmat - a reggeli es a vacsora hejat - az erdoszelre.

Riksa meghalt, jon egy masik, egyezkedes az arat illetoen, majd lassan de biztosan beerunk Margaoba. Nem kimondottan hivogato a kornyek, igy veszunk 2 jegyet 60 rupiaert, es atdocogunk Panjiba. Ez kb 20 km. Masfel ora. Pompasan buszozunk.

(Laci)

A buszozasra visszeterek meg egy kicsit. Eloszor nyugati modra elterpeszkedtunk ket, haromszemelyes(nek tuno) ulesen, gondolvan igy kenyelmesebb. Egyre tobben szalltak fel ugyhogy atrendezodtunk, mert lattuk hogy a haromszemelyes(nek tuno, en szerintem ketszemelyes volt) helyre ket ferfi es egy no is beult, bebizonyitva hogy ezek tenyleg haromszemelyesek. Megjegyzem en es Zsuzsa eppen elfertunk kenyelmesen. A taskak mar kicsit kenyelmetlenne tettek. A busz ut remek volt, telis teli elmenyekkel jobb s baloldalon. Abban nem vagyok biztos hogy a kipufogo kivul volt-e a gepjarmuvon, de az biztos, hogy a fele befele pufogott. A riksastol meg az tudtam meg hogy itt a benzin draga (Rs56/l) es inkabb vmi olajat meg gazolaj kevereket ontenek a motorba. Nem csoda, hogy beadta a kulcsot. Csak Bombayban hasznalnak benzint, mert ott van aki meg tudja fizetni. A kanyarokban jol doltunk, itt ott bizonytalanok voltak az elozesek, a motor pedig ugy berreget mint egy 300 loeros sportkocsi 10ezres fordulatnal. Megjegyzem max 40-nel robogtunk. De egyben megerkeztunk.

Panjimban a szokas latkep fogadott. Iszonyat kaosz, viragokat, zoldsegeket es gyumolcsoket arulo asszonyok. A palyaudvar kozepen volt egy kis hindi szentely ahol az arra terok egy talban viragot meg fustolot kaptak ami lerakhattak az oltarnal. Erdekes volt igy a nagy forgatag kellos kozepen. Mivel latszodott rajtunk hogy fogggalmunk sincs hol vagyunk a riksasok es taxisok mar le is csaptak rank, de magabiztosan elhajtottuk oket mondvan tudjuk hova megyunk. Nagyjabol tudtuk, csak az irany volt a kerdeses. Ugy dontottunk hogy elindulunk a vizpart mellet. Mindezt du 1-kor konnyed 35 fokban egy-egy hatizsakkal a hatunkon. Remek volt! Utkozben betertunk par szallodaba, meg ahol lattuk hogy van szoba kiado, de vagy teli volt vagy tul draganak talaltuk, mert most olcson akartunk szallni. Az eddigi ket helyen ugyanis, ahhoz kepest amire szamitottunk, luxus korulmenyek kozott eltunk. Az egyik haz elott egy pali valltig allitotta hogy itt nem szallhatnak meg kulfoldiek, de o tud egyet ahol igen. Jol hangzott, majdnem bedoltunk, de azert megkerdeztuk. Ott nem volt mar hely, de javasolt egy masikat ahol viszont talaltunk egy szobat. Komfort Hotel. Na ez tenyleg olcsora sikerult. A kozos furdoszoba, vagyhat inkabb hivnam vizesblokknak egy bortonben, kozos hasznalatu a WC-vel. De tiszta. A szobank is inkabb hasonlit egy istallohoz. Boltives hatalmas ajtok vas reteszekkel, kb negy meter belmagassag. De ez is tiszta uhogy megfelel. A szallodakban Rs1200-1600 egy szoba, ez Rs400. A szoba tartozekai ket osszetolt agy, egy tv, egy ventillator, egy „pipere” asztal tukorrel, egy piros kuka, es egy rozsdas sornyito!

Gyorsan lefurodtunk, aztan nyakunba vettuk a varost, mert volt par cel amit szerettunk volna megnezni. De elotte meg betertunk enni inni egy hely kifozdebe mert mar nem tudtuk hogy ehen vagy szomjan haljunk. Na ez egy tuti helyiek altal latogatott hely volt. Gyors, porgos kiszolgalas, sok felszolgalo akik koszosabbnal koszosabb ruhakkal torolgettek az asztalokat. Rendeltunk ket indiai thali-t, ami lenyegeben egy 6-8 kulonbozo etelbol allo talca, chapatival es rizzsel, valamint egy kis desszerttel. Gyorsan ki is hoztak es nekilattunk lakomazni. Bar mondjuk nem voltunk benne biztosak hogy mi micsoda, meg melyik a desszert, de mindegyik izletes es jo csipos volt. Eppen jollaktunk mire kihoztak a rizst. Ebbol gyanitottam hogy tuti nem jo sorrendben ettunk, vagy tul gyorsan. Legkozelebb megvarjuk a rizst. Ennyit. Kifele egy gyereksereg kuncogott mogottunk, en mondtam Zsuzsanak hogy fotozza le oket biztos azt szeretnek. Na erre a gyerkocok elleptek Zsuzsat, szepen korbealltak es integettek nekem hogy en fotozzam le oket. Pont ugy nezett ki mint egy iskolai foto, annyi kulonbseggel hogy a gyerekek kicsit feketek a tanitoneni meg feher. Aztan keszult egy kep velem is, meg csak egy kulon az egyik tinilannyal es Zsuzsaval. A feher lany nekik nagy kuriozum. (Zsuzsa kozbekotyog - Suzsanne, akitol az ekszereket vettuk is azt jegyezte meg taralgasunk masodik mondtakent, hogy micsoda szep feher a borunk. Itt allitolag mindenki feher akar lenni (no lam, otthon meg barna), s a szepsegideal a minel sapadtabb bor. Allitolag lehet kapni olyan kozmetikai keszitmenyeket, amikkel ezt elerik.) Tegnap a parton is megallitott minket egy srac hogy csinalhasson rolunk egy fotot. Majd en csinaltam rola es Zsuzsarol, majd Zsuzsa rola es rolam. Amennyire tudjuk ezekkel szoktak vaganykodni hogy nekik milyen feher barataik vannak. Barmi legyen is a celjuk, helyesek.

Maganak a varosnak eleg sok arca van, amit itt mar megszokhattunk. A vizparti resze tisztara olyan mintha Budapesten setalnank. Meg a Varkert kaszinonak megfelelo kaszino is van a tuloldalon. Annyi a kulonbseg hogy az ut menti csikokat itt indiaiak festegetik. Az mar eddig is feltunt hogy itt nem nagyon ismerik az ANTSZ-t (vagy HACCP-t) a vendeglato helyeken, vagy barmifele biztonsagi eloirast epitkezeseknek. (Lsd korabban a papucsban csakanyozo munkasokat). Itt nem allitjak le a forgalmat ket hetre, vagy tesznek ki elterelo tablakat, forgalomiranyito lampakat. Adnak a kezedbe egy vodor festeket meg egy ecsetet, aztan menjel festegetni. Ennyi. A tobbi majd megoldodik. Kikerulnek, dudalnak. Majd vigyazol. Kozben persze egy vasalt inges, aranyoras figura mutogat meg magyaraz hogy mit hogyan. De minden mukodik. Mar parszor megfogalmazodott Zsuzsaban, hogy mi nyugatiak kicsit tul ovatosak vagyunk. Az a rohadt sok eloiras, meg ovintezkedes teljesen kioli az emberekbol a kreativitast. Kinek jutna eszebe hogy papirral szigetelje korbe a valtoaramot (lattuk). Vagy ha lelog a villanyvezetek a foldig akkor eleg egy csomot kotni ra es maris nem log le. Mi tobb, az elrozsadasodas miatt dolni keszulo elektromos szekrenyt is eleg megtamogatni egy faronkkel. Es megis India az egyik legburokratikusabb orszag a vilagon.

Szoval a varosnak van egy kulsobb, vizparti resze, egy belso belvarosi resze ahol foleg regi (feltetelezhetoen portugal tipusu) hazak sorakoznak, termeszetesen vegyitve nyugati, meg mindenfele stilusokkal. Errol beszeljenek a kepek. Viszont megtalaltuk a keramia galeriat amit korabban kineztunk. Nagyon szep dolgokat lattunk. Zsuzsat probaltam gyozkodni hogy az a kancso el fog torni... Vegul o is belatta hogy nem valoszinu hogy egy kancso kibirna 5 hetet egy hatizsakban. Megkerdeztuk hogy postaznak-e, mert nagyon szep csempeik is voltak, de jeleztek hogy a fele tuti osszetorik. Uhogy csak tatottuk a szankat, en meg kifele azon agyaltam hogy felcsapok csempeugynoknek. Par nap mulva mar biztos keszen is lesz a terv a fejemben. Mar csak kellene egy honlap...

(Zsuzsa)

Jartunkban keltunkben betertunk egy cukraszdaba is. Azon gondolkodom, ha en olvasnak, mait irok, a cukraszda szora azonnal beugrana a sajat cukraszda kepem. Miszerint a pultban sok friss sutemeny, uditok, vzek, tea es kave-illat. Ehhez lepest festekszag volt, jelezven, keszultek, szepitettek a helyet, szamitva a hamarosan erkezo tomegre, egy asztal, terkimelo megoldaskent egy galeria, szinten egy asztallal. Innen nem nagyon mertem lenezni, mert szedito volt a tudat, hogy nincs mogottem korlet. Laci kert egy fekete erdo szeletet. Szelet? Ez maga volt az erdo. Az europai mereteket tekintve ez kb 3 szeletnyi sutinek felelt meg. Nem is gyurte le. Nem igy a helyi lany, aki nem csak a hasonlo meretu csokitortat nyomta be, de utana egy megcsokisabbnak tuno haromszog alaku sutit is. Szo se rola, guszta volt. O biztos csalodott lenne egy szamunkra hazai cukraszdaban. Apropo suti. Az elso estefolyaman Bombayban megevett suti, a Cafe delight szeletnek emleket allitva lett India-delight a blogunk neve. Isteni!)

(Laci)

A belvarosbol kifele, hegynek fel vezetett egy hivogato lepcso amit nem hagyhattunk ki. Hat kar is lett volna. Itt kezdodtt valamilyen nyomorusagosabb lakoovezet. A lepcson felerve engem egy hatalmas patkany fogadott, de mire figyelmeztettem volna Zsuzsat mar tovabb is allt. A kilatas azonban csodalatos volt. Tavolban a varos, meg a viz, korben erdo. Szep volt. Es szornyu is. Tovabb setaltunk a hegyen fel, de kb par perc utan elbizonytalanodtunk, mert egyre tobb vicsorgo kutya jelezte hogy nem vagyunk kivanatos vendegek, a hazak (takolmanyok) is egyre romosabbak voltak, es sotetedett is, uhogy eldontottuk az elso lehetosegnel lefordulunk jobbra. Le is fordultunk de itt is egy kutya jelezte hogy na erre mi nem megyunk. Tovabb battyogtunk es az egyik kanyarban, szinte a semmibol, tobb hatalamas epuletbol allo komplexum tunt elo. En bekukkantottam az egyik nyitott ajton es kiderult hogy ez a bombay-i legfelsobb birosag goai kirendeltsege. Ott a nyomor kellos kozepen.... Mivel az ut folytatasa nem igazan mutatott a varos iranyaba, uhogy vettunk a batorsagot es visszamentunk a kutyas elagazashoz. Ezen blog irasa is bizonyitja hogy sikeresen leertunk.

Innen mar egyenesen haza vezetett az utunk, mert nem nagyon lattuk ertelmet hogy tovabb bolyongjunk a sotet varosban, ami azonban uj eletre kelt. Minden uzlet kinyitott, emberek ozonlottek el az utcakat, a kocsmak is hivogatoak voltak. Igen a kocsmak. Zsuzsa jol korulirta az itteni, es az eddig latott kocsmak hangulatat. „ezek biztos szerepelnenek egy vilagvege hangulatu filmben”. Es tenyleg. Sotetek, kicsik, koszosak (ez azonban nem lehet biztosan tudni merthat sotetek) es csak ferfiak tartozkodnak benne. Ugy tunik azonban hogy van mindenfele import pia, hideg sor meg miegymas. Egyszer biztos megiszunk meg itt valamit! Egyszer. Valamikor...