Tuesday 23 October 2012

3. nap - Majorda (Goa)


(Laci)

A szallast 10-ig kellett volna elhagyni uhogy 9 korul akartunk kelni. Zsuzsa mar fent volt 7 korul uhogy megkertem hogy kerdezze meg (harmadszor is) hogy nem maradhatnank-e meg mert akkor nem igyekszem a felkelessel. Mivel a srac elozo napot ketszer is azt mondta hogy nem lehet, megse lepodtem amikor Zsuzsa azzal tert vissza, hogy maradhatunk meg egy napot. En ennek kimondottan orultem, uhogy vissza is aludtam azonnal. Mire felkeltem, az alattunk levo udvaron a macskak es kutyak felvettek az aznapra szolo pozt igy jelezve hogy ma is jo ido varhato es ok ugyan meg nem mozdulnak hacsak nem eg a kornyek. A kohyhanak nevezett elkeritett udvarreszben mar javaban folytak az elokeszuletek az ebedre. Mi a reggelit kihagytuk helyette elindultunk felfedezni a kornyeket. Utkozben azert vettunk papayat, banant, meg vmit. Azt nem tudjuk mi volt de legalabb iszonyu edes. Bevonultunk a dzsungelbe elfogyasztani a zsakmanyt. En szakszeruen, mint aki ezzel foglalkozott volna egesz eleteben, elkezdtem megpucolni az eleseget. Az a valami olyan volt mint egy koszos szilva, de belul meg vmi dinnyefelehez hasonlito szalas gyumi. A papaya nem nyugozott le, foleg a belsejeben logo kis feher csapszeru dolgok nem tudtak meggyozni hogy nekem ez jo lesz, de Zsuzsanak izlett, ugyhogy az is elfogyott. A bananba beleheraptam, de gondolhatjatok. Mivel a banant amugy se szeretem nem ert meglepetes. Igy utolag visszagondolva nem volt egy tul jo kor szamomra ez a gyümikör... de legalabb nem voltam mar annyira ehes. Tovabb setalgattunk hol az uton hol a dzsungelben, de tokmindegy volt merre jartunk, kisdisznok, meg tehenek, meg szariton logo ruhak tomege fogadott minket. Az egyik kis „mellekutcaban” belebotlottunk egy fiatal lanyba akivel elcsevegtunk es o meg is invitalt a hazaba amit Zsuzsa el is fogadott. Az itt tortentekrol es az elmenyekrol majd Zsuzsa ir tobbet (gondolom), ez az o biznisze volt, mivel 5 perc utan mar szamot is csereltek! Szoval a kis kitero utan, ha ezt lehet annak nevezni tovabb flangaltunk a kis faluban. Messzire nem jutottunk mert en mar kezdtem ehes lenni, meg netezni is kellet volna mar, mert  Zsuzsa itt is dolgozik (forditas a Disneynek) uhogy a szallas fele vettuk az iranyt. Meg ebed elott elmentuk a szokasos internetezos hely fele hogy szetnezzunk szallas ugyileg. Mondjuk meg fogalmunk se volt hova tovabb, de az legalabb biztos volt, hogy valahova delebbre. Gyorsan kerestunk is megfelelo szallast (megjegyzem meg mindig pazarloan csinaljuk. meg szallodaszerusegekben alszunk. de megfogadtunk ezutan csak szutyok helyre megyunk), majd lezsiroztunk egy telefonkartyat. Uhogy mostmar india szamunk is van! Egy fenykep es par szaz rupia banta, de legalabb tudunk itteni szamokat olcson hivni. Jo lesz az meg ha ilyen utemben szerzunk baratokat. Kerdeztuk meg, hogy hogyan lehet motort berelni jogsi nelkul, amin kicsit mosolygott a kerdezett, de azt mondta nem gond ha nem ossze-vissza vezetek az uton. Uhogy erre majd kesobb visszaterunk. Megvolt amiert jottunk uhogy vissza ebedelni, amit ismet remek volt, bar most eppen rossz idoben erkeztunk meg kb 20 perc volt mire kaptunk etlapot, hasonlo ido meg felvettek a rendelest es ismet ugyanennyi ido mire meg is kaptuk a kajat amit kb 5 perc alatt meg is ettunk. Egy kicsit sokan voltak az etteremben ket felszolgalora. de nem siettunk sehova uhogy addig is informalodtunk a kornyekrol. Ezutan lementuk a partra kicsit furdozni vegre. Zsuzsa meg nem merszkedett be de en azonnal belevetettem magam a hullamokba. A viz pazar volt, kicsit ugyan meleg de azert „elment”. nem panaszkodom.  Hullamok, par doglott halacska es cikazo sasok tarsasagaban uszkaltam egy fennsegeset! A parton ekozben gyulekeztek a helyi arcok (valoszinu vege volt a munkaidonek) megjelentek a lovak, es ket figura egy hatalmas jegtombbel bambuszhordagyon igyekezett egy kozeli parti bar fele.  Nincs is szebb a hetkoznapoknal. Ja es a koborkutyak is ott portyaztak korulottunk. Mivel en jo arnyekot vettettem kicsiny testemmel a kutyak ugy dontottek hogy korenk telepednek. De nem arrebb, hanem majdhogynem rank ultek. Amikor felalltam, az arnyek elment, ok is tovabballtak. Mondjuk kesobb meg visszajottek es jokat morogtak egymasra. Termeszetesen csajokert folyt a harc, mert volt 2 him meg 2 noci. Sajnos az egyik eleg koszvadt volt uhogy par oraval kesobb lattuk is a vereseget. A him szepen elbattyogot a ket csajjal, de amint megjelent egy harmadik, otthagyta oket!
Ezutan elslattyogtunk a masik iranyba. Azt nem tudom merre, de a tegnapi iranyhoz kepest a masik iranyba. Itt talaltunk egy parti ettermet ahol megettunk egy borsos (green pea-s masalat (borsós szószos valami) es egy mezes palacsintat. Igaz mi csokisat kertunk. De alljon itt egy parpeszed hogy jobban meg lehessen erteni hogyan is megy itt a rendeles:
Felszolgalo: Mezes-csokis palacsinta nincs. Van mezes vagy csokis. Melyik legyen?
Zsu: Legyen csokis.
Felsz.: A csokis sajnos elfogyott.
Zsu: Akkor jo lesz a mezes.
Felsz.: Rendben.

 Hat igy megy ez itt.

(Zsuzsa)

Reggel arra ebredtem, hogy a gyerekek csivitelnek, a kakas kukorekol, fustolnek valahol, valaki veget nem eroen soproget, jon a helyi arus, es csilingel. Idill. Es akkor ugrott be, hogy en valoszinu azert erzem olyan elmondhatatlanul jol, es otthonosan magam, mert ez (igy a homerseklettel egyutt) gyerekkori nyaraim idezi, mikor is a nyarak zomet nagymamameknak toltottem, a tiszakecskei tanyavilagban. Pontosan ugyanezek a szagok, zajok, ez ez a fajta viselkedes volt ott jellemzo. Amennyire feltem Indiatol, annyira hirtelen, es engem is meglepo modon talaltam termeszetesnek mindent. Hat itt az oka.
Amig Lacira vartam, hogy felkeljen, az erkelyen irogattam az elmenyeim, s kozben figyeltem az erkely alatt soprogeto szomszedot. Finomabb agacskakbol osszekotott csomo volt a sepruje. Amivel probalkozott, hogy ti szepen rendben tartsa portajat, szinte lehetetlennek tunt a dzsungel kellos kozepen, ahol a por az ur, ami mindent lassan, de biztosan ellep. O megis takaritott. Bombayban is ez tunt fel. Mindenki csutakol valamit, es mindenhol szaritott ruhak lognak. A legelkepesztobb helyeken. (Pl a fout menten kiakasztva, vagy a ret fuvere teritve a nagyobb darabok) Azota rajottem miert teregetnek folyamatosan. Mert nincs se mosogep, se centrifuga, de van egy vodor, amiben kimosnak egy adagot, kiteritik, es mire az megszarad, ott az ujabb adag. Ami pedig konstans ruhalogatast eredmenyez. Mert mindenki tiszta ruhat hord. Tisztak az emberek, takarosak. Es amennyire toluk telik, a kornyezetuket is szepitik.
Reggel az elozo napihoz kepest ellenkezo iranyba kezdtuk turank. Elso korben malacokat kovettunk, akik a kutyakhoz hasonlo mod szabad eletet elnek. Ott turkalnak, ahol nekik tetszik. Igy talaltuk meg a helyi szupermarketet. Ahol  volt minden, ami egy nyugati embernek szukseges lehet. Hiaba olvastam, hogy itt nincs csoki, se nejlonzacsi (ez utobbit, hogy a tehenek meg ne egyek)... Volt.
Tovabb haladva ujabb bizonyitekat lathattuk, hogy Goa katolikus vallasu hely. (Fokent) Az ut soran millio fele szetelyt lehet latni, millio fele stilusban. Gyertyakkal, szentkepekkel, szobrokkal, es az elmaradhatatlan sarga es narancs büdöske fejekbol fuzott fuzer. Ami meg nem tudom mit jelent, de egyik nap majd erre is feny derul. Mindezeket ejjel kivilagitjak. meses.
Aztan jott a gyumolcsvasarlas. A baban kb 15 centis, es vekony a heja, de a varakozassal ellentetben barmely jobb tesco banan felveszi vele a versenyt. Pedig hogy vartam a csodat, hogy igazi, helyben erlelt banant ehetek. Hogy biztos lesz valami kulonleges zamata. De a banan az mindenhol banan, nem lehet manna ize. Mindegy. Azert ez megiscsak helyi termek.
Aztan gondoltunk egyet, es letertunk a foutrol. A mellekutakon mindig izgalmasabb az elet. talaltunk egy frissen feherre meszelt szentelyt. Meg erzodott a festek illata. Haladtunkban tobb ember koszont rank, integetett, ha messzebb volt. Itt futottunk ossze azzal a lannyal (Stalia), aki megkerdezte, meg akarjuk-e nezni a hazat? nana! Ez az erdekes egesz Indiaban, nem a muzeumok. Nos, az erdekes nem szo. Egy eleg sotet, meglehetosen spartai berendezesu, de eleg nagy kiterjedesu epulet volt a haz. O, ket batyja, es a szulok eltek ott. Stalia az egyik helyi holtelben dolgozik. A szulok eleg idosnek neztek ki. Ket apro, de tenyleg nagyon apro es sovanyka fekete kismalac, es az anyjuk rohangalt a hatso udvarban, meg 1-2 hosszu labu tyuk. Altalanos tenykent megallapitaho, itt a tyukoknak sokkal hosszabb a labuk. Sok szentkep a falakon, meg Tv es videomagno. Meg Stalianak volt mobilja, aminek a szamat megadta, mivel nem tudtuk a tervunket masnapra, s ugy volt, ha maradunk, az o szallojukban vesszuk ki a kovetkezo szobat. Meg azt is felajanlott, ha SIM kartyat akarunk a telefonunkban, es kell helyi papir, akkor az o adatait haszalhatjuk. Indulas elott meg Lacira sanditva megkerdezte, kerunk-e sört. Hm...
Nem sokkal kesobb kiderult, hogy SIM kartyat tudunk venni egy utlevel, egy foto es egy vizum elleneben. Meg az is, hogy nem hosszabbitunk tobbet. bar Majorda elbuvolo, eleg kicsi is, konnyen bejarhato, megsem tolthetjuk itt a hat hetet. Igy Staliaval nem talalkoztunk tobbet. De SMS es par rovid hivas erejeig meg tartott a kapcsolat. Meg hat ki tudja mit hoz a jovo...
A dzsungeturarol hazafele egy malac-csalad vagott at a fouton. Olyan helyesen kocogtak, es csavargattak a fakukat, hogy nem birtam ellenallni a kisertesnek, utanuk lopodztam. Le akartam fenykepezni oket. Ezt egyebkent meg nem tudom hogy kezeljem. Legszivesebben mindent lefotoznek, levideoznek. De annyi minden van, hogy neha elont a remenytelenseg erzese. Mindenre emlekezni szeretnek. Mindent megmutatni otthon. Szoval beertuk a malacokat, akik talaltak valamit, es azt ragcsaltak. Na vajon mit? Hat a reggelink maradekat. Nekem fel sem tunt, Laci mondta, h epp ott vagyunk, ahol a reggeli gyumolcsoket gyilkoltuk. Ez azert szivet melengeto jelenet volt.
Az esti etkezes volt meg kedvemre valo. Hazafele jol rankeseteledett, hat  gondoltunk egy nagyot, h nem megyunk vissza vacsizni a szallasra, de hivogatoan vilagitott egy etterem, (na jo,  inkabb egy nagyobbacska garazs, pislakolo egovel volt az, ha messzirol neztem. Kozelrol mar lattam az asztalokat, onnan tudtuk, h itt eves-ivas van, meg az oriasi vilagito transzparensrol a hely elott.) hat oda tertunk be. Keresunkre egy asztalt es ket szeket kivittek az amugy is csak felig fedett etterem ele. Itt foleg muanyag kertiszekekbe fut az ember mindenhol, ami belesullyed a homokba, igy stabilan allja, amig elkoltjuk vacsorankat. Korenk gyult ket parti kobor kutya, s tisztes tavolba szundikaltak. (Rejtelyek szamomra ezek a kutyak. Az egy dolog, hogy szinte mind egyforma. De hogy mit esznek, hogy elnek tul, elkepzelni sem tudom. Egesz nap annyit lattam, hogy hol ide fekszenek, hol oda, neha megmartoznak a tengerben, bogarasznak a homokban, ha egyikuk szol, barhonnan felkerekednek, es egyutt szaguldanak a hang iranyaba, vagy este pl hatarozottan koncertnek nevezheto valamit adtak, csak ugy minden atmenet nelkul. Bekesen eldegelnek tokeletes osszhangban az itteni emberekkel. Kozelrol lehet latni, hogy nehol hianyzik a szoruk, vagy sebes a boruk, aki tengerbe megy, az ugy ereszkedik a vizbe, hogy szinte latszik az arcan a megkonnyebbules udvozult mosolya.)  Itt keszultek a kirandulas eddigi legjobb fotoi.
Hazafele azokat a lepcsoket javitottak, amiken le lehetett jutni a partra. Na jo, epitettek ket teljes lepcsofokot, mert az egyszeruen hianyzott, es csak egy nagyobbat ugorva lehetett lejutni a homokba. Idosebbek nem tudom hogy oldottak meg. (Masnap reggelre nyoma sem lesz az uj lepcsok frissessegenek. Ki tudja mily mod, de epp olyan kopottnak tuntek, mint a regiek.)
Este tervet szottunk masnapra es ugy fest, elkezdtuk megerteni, hogy az a szallas, amit a neten lehet foglalni, az kb dupla annyiba kerul, mint ami a ’guesthousokban’ varna rank. es hogy az utobbiba ugy kerul be az ember, hogy megerkezik a telepulesre, setal par metert, es ott belebotlik egybe. ha nem guesthouse-ba, akkor valakibe, aki egy ilyet uzemeltet, es eppen ra  var. Mindegy, ennyi kell. Ez a negy nap szalloda a lassu beszoktatas es a tanulopenz megfizetesenek az ideje.


szakertelem


ez egy papaya


ruhaszaritas


na mit eszunk?


mi is becsatlakoztunk a ruhaszaritasba


egy hasznalhato arnyekot veto ember


konyha


gyorskajalda - itt ettuk a kokuszt


ez volt a reggelink


telfonszamcsere


csaladlatogatas egyik helyszine a nappali


vacsoraasztal


az emlitett legjobb kep


helyi mini oltarok


utmunkalatok

1 comment:

  1. Kedves Zsu és Lackó,

    Hála a beszámolótoknak, munka közben pár percre kiugorhattam Indiába, láttam a kék bádogtetős házikókat, éreztem a fűszeres palacsinta és a friss kátrány illatát (a videó király, a munkatársnőmre rá kellett szólnom, hogy ne visítson annyira :-)), még repültem is...vigyázzatok egymásra, írjatok, írjatok, hogy mi is követhessük a mesebeli kalandot, amiben részetek lehet! Ja, csatolom az önéletrajzom, majd alkalomadtán dobjátok be egy Tesco feliratú butikba :-). Puszi nektek

    ReplyDelete