India delight: 16. nap - Gokarna (Karnataka)

(Laci)

A tegnapi sokk utan nem fuztunk tul sok remenyt a mai naphoz de vegul, mint kesobb latni fogjuk, innen is fajo szivvel tavozunk.(ja es a tegnapi nap meg felkesz volt. irtunk meg par dolgot a vegehez)

A reggeli 6 oras harangszo nem gyengen vert ki minket az agybol. Na jo, csak kinyitottuk a szemunket par percre hogy kellemesebb legyen a visszaalvas. Kiderult ugyanis hogy ahonnan azt az egtelen ember-allat bogest hallotuk, az templom is egyben, es ott minden reggel es este, beizzitanak vagy 100 harangot meg mindenfele csengettyuget jelezve hogy most mar aztan ki az agybol, vagy be az agyba, mert kezdodik vagy vegetert a nap. Ilyenkor –reggel -felmeztelen ferfiak egy szal teritovel maguk korul elindulnak a szent pocsolyahoz hogy vegyenek egy furdot, elmormoljanak par imat aztan kezdothet a nap. Mi meg is fogadtuk hogy holnap reggel majd elkiserjuk oket. Jelzem reggel 6-rol beszelunk... Szoval miutan mi felkeltunk, addigra ok mar megmentettek a lelkuket. Elterveztuk hogy feltoltjuk a blogunk elmaradt napjait, de mivel a laptop lemerult, nem tudtuk lementeni az aznapi adagot. Sebaj van toltonk meg aram. Nos, amit elfelejtettunk az a kicsiny fust posszenet, amit meg az elozo goai szallasunkon lattunk. Amikor ugyanis Zsuzsa bedugta a toltot a konnektorba, az szikrazott egyet es elment az aram. Mi azt gondoltuk, mivel volt mar ilyen, hogy csak kidurrant a biztositek az aljzatban. Na nem az durrant ki hanem a mi toltonk. Az elkovetkezo par perc torteneset a legjobban egy szoval tudnam kifejezni: panik. Honnan szerzunk egy Dell mini laptophoz tolott itt, egy szerzetesekkel teli helyen. A valaszt gyorsan meg is kaptuk. A szallasadok utbaigazitott minket egy elektronikai bolthoz ahol biztosan tudnak majd segiteni. Nem tudtak, de javasoltak a melletuk levo szamitastechnikai boltot. Termeszetesen volt nekik egy univerzalis toltojuk amit pont jo nekunk meg meg vagy 100 fele egyeb lapothoz. Eleg naivak voltunk azt gondolni, hogy egy szent helyen ne lennenek ilyen esetre felkeszulve. Soha nem tudhatod mikor kinek mire lehet szuksege. Majd jon egy hulye turista akinek pont kell egy 19V-os tolto. Es tenyleg. Szoval miuatan megorultunk a szerzemenynek, hazasiettunk es feltettuk tolteni a gepet. Mig toltodott elugrottunk reggelizni.

Nem messze tolunk volt egy igen hivogato etterem szeru letesitmenz. Mondjuk az egesz varosban volt kb 5 hely ahol (szivesen) ennek. Pai restaurant nevre hallgatott es a korulmenyekhez kepest tiszta volt. Reggelizes teren mar nagy mesterek vagyunk. Mindig nagy batorsaggal rendeljuk ugyanazat, uhogy most vmi masra vagytunk. Zsuzsa mar regota szemezett amolyan kerek, fank szeru, lyukas valamikkel uhogy rendeltunk belole kettot, meg volt meg valamilyen bananos peksuti is, es mivel mar kettesevel falom a banant ebbol is vettunk parat, na meg az elmaradhatatlan masala dosa. azaz a ropogos rizspalacsinta krumpli cuccal, ami nelkul nem teljes a reggeli. A felszolgalo meg probalt ranksozni egy ket szamoszat, mondvan nagyon friss es finom, de mivel mar tele volt az asztalunk igy finoman visszautasitottuk. Jol teleettuk magunkat.

Mara konnyed setalgatast tervezutunk meg egy kis vasarolgatast. Azt mondjuk nem terveztuk de meglett. Zsuzsa talalt maganak egy nadragot aminek hianyzott a fuzoje, de igy kaptuk az arabol kedvezmenyt, tovabba biztositottak rola hogy itt barmelyik szabo-varro ferfiu ki tud minket segiteni egy plusz gatyamadzaggal. Akkor irany keresni egy szabot. Tisztara mint otthon. Mar bonyolultabb dolgokat is csinalunk mint a mit eszunk es mit nezunk meg tipusu dolgok. Lehet hogy varratok magamnak egy gatyat... Biztosan emlekeztunk, hogy elozo nap minden sarkon volt szabo, most azonban egyet se lattunk. Mindegy, gondoltuk majd jon velunk egy szembe es elindultunk a tengerpart fele. Utkozben meg betertunk egy internetezos helyre hogy megtervezzuk utunkat Keralaba. Egy helyes kis haz egyik sarkaban lattunk egy erre alkamas helyiseget uhogy bekeredzkedtunk. Eppen foglalt volt mind az egy gep, uhogy addig szerencsenkre a haziur beinvitalt az otthonaba. Na itt jott a csoda. Eddig ugyanis csak be-bepislogtunk a hazakba de fogalmunk se volt mi lehet bent. Hat csoda. Akkor leirom. A bejarati ajto rogton egy hatalmas, inkabb szeles es hosszu mintsem magas, terbe nyilik ami egyben nevezheto nappalinak, halonak, ebedlonek, tv szobanak, szoval volt ott minden. De nem kupisan hanem szepen tiszan. Az egyik falon az agy, szembe vele a tv, mellete egy huto es az agy mellett a kut. Igen, leirom megegyszer. Kut. Rendes, mely asott kut. Innen nyerik a vizet. a szoba kozepebol. Nem a kertbol. Merthat ugye ha esik kinek van kedve kimenni vizert. Ezert van bent a szobaban. A pali meg is mutatta hogy milyen mely es hogy milyen tiszta a vize. Ezutan megmutatta a haz tobbi reszet is. Volt meg egy kulon helyiseg ahol imadkoznak, egy masik ahol foztek, meg egy raktar. Volt meg kertjuk is de ott inkabb teregettek. Az udvar jo teregetni, a kut meg jo a szobaba. Egyertelmu. A felesege is otthon volt uhogy vele is mosolyogtunk egy parat. Mire pont korbejartunk a hazat, es meg mielott kellemetlenul ereztem volna magam azert mert kb mindent lefotoztam, pont felszabadult a szamitogep. Tavoztunkkor meg integettunk egymasnak, es szep elmenyekkel bucsuztunk.

A tengerpart fele vettuk az iranyt. Utkozben meg belebotlottunk egy szekerbe, amirol mar meselt hazigazdank. Shiva szuletesekor tobb ezer ember jon el ide, unnepelnek meg minden es egy szekeret huznak vegig a varoson, at egeszen egy 6 km-re levo helyre. Ha valami nagyon kicsi azt nehez eszrevenni. Ha valami hatalmas, szerintem azt is. Hat ez a szeker az utobb szekerek koze tartozik. Olyan nagy hogy nem is gondolna az ember hogy azt meg lehet mozditani. Egy helyes kis garazsban (ami kb akkora mint egy kisebb hangar) van elrejtve a varos kozepen, mar amennyire lehet egy kb 10 meter magas, ugyanilyen szeles taligat. Hatalmas. Eszmeletlen nagy. Irhatnek meg ra mast is de most nem jut eszembe semmi ami a hatalmasnal nagyobb. Gigaszi? Es meg szepen ki is van faragva, meg diszitve. A kereke masfelszer akkora mint Zsuzsa. Es szelesebb is. Es nem lapjalval.

A homokos part elott pont talaltunk egy varrodat, ahol a ferfiak serenyen varrtak es himeztek. Mig Zsuza a a gatyamadzag ugyet intezte en addig leultem beszelgetni az egyik sraccal aki villamsebesen himzett (geppel mondjuk) egy taskat eppen. Baromi gyors volt es szepen is dolgozott. Nem teljesen ertettem hogyan mukodik a gep es a gyerek keze, de jo volt latni, ahogy a fekete szoveten felrajzolt feher vonalak megtoltodnek sarga cernaval. Kozben sorban inteztek a szokasos honnan vagytok mit dolgoztok tipusu kerdeseket. Szamukra en voltam az erdekes, nekem meg ok. Es ez pont jo igy! A gatyo madzag gyorsan elkeszult, kiperkaltunk ugy 5 banan arat aztan tovabbaltunk a partra. Na ez latszik hogy nem Goa. Itt nem enyhen szemetes a part. Nem is volt kerdes hogy furdunk-e itt vagy nem. Fotozkodtunk meg par tehennel, megittunk es megettunk egy kokuszdiot es tovabballtunk.

A nagy kerdes ugye az volt hogy innen hova tovabb. Nagyjabol sejtettuk hogy delnek, de konkretum meg nem volt. Es hat ugye a vonat. Az a vonat. Megint a jegyszerzes. Nem megy ez nekunk. A hazigazda javasolt egy ugynokseget, mino meglepo, aki valoszinu tud segiteni. Kozben mi is utananeztunk a vonatoknak, hogy legalabb azt tudjuk hova es mikor mennek. Megtalaltuk az ugynokseget, es rajottunk hogy itt mar voltunk tegnap is. Akkor is ugyanaz a lany ult ott es azt hajtogatta hogy o nem tud segiteni vonat ugyben de majd jon a batyja, es o majd segit. aznap kb meg 5-szor mentunk vissza, de batty sehol. Mar csak azt nem ertettem miert nem irja ki egy cedulara hogy mindjart jovok. De akkor ugye a huganak nem lenne munkaja. Innen is tovabb alltunk.

Mikozben az utcakon setalgattunk az internetes pali, gyumolcsarus, a gyorskajaldas pali mind mind integettek. Ugyanazokat az arcokat lattuk mindenhol az utcan. Tisztara beepultunk. Megismernek minket, mi is oket, tudjuk hol a szabo, tudjuk mit hol talalunk. Azert meg volt jonehany hely amit nem probaltunk. Hogy ezek szamat csokkentsuk, a betertunk a peksutishez ahol sikerult hangyás sutit vennunk. Helyesen, ujsagpapirba csomagolva. De legalabb azt is tudtuk, hogy ott nem fogunk vasarolni tobbet.

Visszateretunk a tegnapi sokk helyszinehez, a szent pocsolyahoz. Hatha igy vilagosban jobban nez ki. A napsutes megtette hatasat. Meg mindig szornyen koszos volt, de annyira nem volt veszes, mint tegnap. Amint korulotte setalgattunk, es probaltuk ujra felfogni hogy mennyire kell ehhez hivonek lenni hogy ide valaki belemenjen, meglattunk ket palit akik kozul az egyik egy hosszu kotel veget szorongatta. A kotel masik vege a vizben volt. Amolyan csaklyazo mozdulatokkal eloszor bedobta, majd szep lassan kihuzta a kotelet. Jomagam, aki mar sok ehhez hasonlo helyzetet latott, rogton le is vonta a kovetkeztetest: krokodilra vadaszik. Mi masra. Egy kroki meg ugyanis van a vizben. Gondoltam igy akar szentte, vagy hosse valni. Vagy csak ehes. Odaadassal figyeltuk az esemenyeket. Kozben mellenk szegodott a helyi borbely, akinek a to partjan volt az uzlete, es megprobaltam megtudakolni hogy mi az amit az a felmeztelen ember mivel ott azzal a kotellel. Nem nagyon beszelt, angolul, mondjuk egyaltalan nem, de annyit kideritettunk hogy a tortenet az elkepzeltnek sokkal egyszerubb. Nem akar o hos lenni, csak gazdagabb. A kotel vegen ugyanis nem halalt hozo karmok es vasmacskak lengenek hanem egy magnes. Azzal gyujtogeti ossze baratunk a toba dobott penzeket. Lattunk mar ilyet amikor turistak szedik ki a szokokutakbol a penzermeket. Na de abban nincs krokodil. Azert ez vaganyabb! Kozben befutott egy orosz turista csoport, akik ugyanazzal az arckifejezessel konstataltak a to letet, mint mi tegnap.

Meg volt annyi idonk hogy elbattyogjunk a masik tengerparthoz, ami kb 30 perc setara van a varostol, es az hirlik rola hogy tisztabb, szebb es furdozesre alkalmasabb. Az ut eloszor felvezett egy kisebb dombra, ahol a novenyzet atfordult koparba. Csak par sas es kisebb madarkak voltak tarsaink. Az ut felenel azonban felfedeztunk egy joga tabort, ami igazan meses kornyezetben letezett. Itt mar surubb volt a novenyzet, sok-sok palmafaval, bananfaval meg meg vagy tobb tucat massal, de sajnos botanikailag eleg gyoker vagyok, uhogy egyelore ezt a ket fat tudom megkulonboztetni. Parszor mar sikerult felismernem a bambusz es a kaktuszt. Mondjuk allatilag is vagyok. A varjakat a mai napig hollozom. Az valahogy jobban illik rajuk mint a varju. Na mindegy. Szoval beosontunk korulnezni. A hely tenyleg paradicsomi. Nem sokat sikerult kideritenunk rola, de valoszinu ez a jogafarm amirol mar szo volt es az is biztos hogy ide nem egy delutanra ugranak be a jogazni vagyok, hanem inkabb par honapra, ugyanis lattunk jopar sajat bungalot es egy kozots helyiseget. Itt is az oroszok a celkozonseg. Errol a ciril betukkel irt tablak tanuskodtak.

A tengerpartra leerve a szokasos latvany fogadott. Szep homokos part, sok palma. De nem volt az az orult nagy, inkabb amolyan oblocske. Esteledett, en eheztem uhogy betertunk az egyik etterembe a ketto kozul ami a part menten huzodott. Ittunk finom friss mangolevet, amitol Zsuzsa kb jol is lakott, meg ettunk szokasos zoldseges dolgokat es a vegen megajandekoztuk magunkat egy csoki palacsintaval. Jot hummogtem neki.

A vacsi vegeztevel mar sotetedett, uhogy visszaindultunk. Az uton belebotlottunk egy indiai pasiba es annak francia parjaba, aki mormogott par dolgott valamirol, amibol nem sokat ertettunk de megegyeztunk hogy igen erdekes amit mond. Valoszinu majmokrol volt szol mivel a fejunk felett eppen nehany majom ugrabugralt agrol agra. Lefekves elott meg betertunk az utazasi irodaba, ahol szerencsenkre mar a batty fogadott mindket. Volt ott meg egy srac, akivel meg anno Goan talalkoztunk. Egy busszal utaztunk vele meg utunk legelejen. Ja es a portugal parral is osszefutottunk akivel egy vonaton zotyogtunk Gokarna fele. Mondom en hogy mar helyiek vagyunk.Szoval elbeszelgettunk a battyal az utazasunkat illetoleg. Nem volt tul biztato. A lenyeg hogy jegy az nincs, vagyishat olyan amit foglalni kell es ulo ill. fekvohelyet biztosit, de el tudunk jutni felutig ejjel egy sima jarattal, majd onnan fel nappal kesobb tovabb. Erre az utra nem kell jegyet foglalni, eleg megvenni az allomason, es meg biztosan lesz. Nem nagyon tetszett ez a lehetoseg, uhogy tovabb bonyolitottuk. Kiderult hogy van egy busz masnap este 7kor, ami egy kozeli varosba (Kumta-ba) er 8-ra, es onnan hajnal 1 korul van egy kozvetlen vonat le delre Kannurba, ami reggel 8-ra er oda. Kicsit sokat kell varrni, de legalabb nem kell atszallni. 7 ora, jo lesz az, majd elucsorgunk, kibirjuk. Ha olyan lesz a vonat mint idefele, akkor az nem annyira veszes. Ha le tudunk ulni akkor majd osszedolunk es alszunk egy kicsit. Lesz jegy, lesz hely. Hu de kurva nagyot tevedtunk.