India delight: 40. nap - Varkala (Kerala)

-->

(Zsuzsa)

Ma a kevesse barati tengerben valo furdesen (amirol Laci sokkal illetekesebb lenne beszamolni, mert nekem eleg volt egy foldbedongolo hullam, hogy lehuljon a lelkesedesem) es az ajandekvadaszaton kivul nem sok tortent.

Reggelire puttut rendeltunk, igy a reggeli elotti fel orat a konyhaban toltottem, hogy ujabb titkokra deritsek fenyt.A puttu banannal, kokusztejjel es cukorral isteni finom. A dolog maga, a puttu pedig percek alatt keszul el. Rizslisztet es pici sot kevernek ossze vizzel, meg egyes tajakon, peldaul hazigazdainken is, reszelt kokusszal. A kokuszt, ami a kertben termett, ott tisztitotta meg az orrom elott a vastag hejtol, majd a magot (magat a diot) kettevagta, a belsejet kireszelte, s nem szaritott kokuszreszeleket hasznalt. (Mashol csak a liszt es a viz van, s a kesz puttu ket veget martjak csak kokuszba.) A liszt-viz masszat csobe toltik, aminek egyik vege egy forro vizgozzel teli labashoz (vagy kuktahoz) csatlakozik, a masik vegen meg van egy pici teto. Ha az edenybol a puttuval toltott csovon keresztul kozlekedo goz megjelenik a fedocske alatt, a puttu kesz. A kokusztej elkeszitese kb ugyanennyire egyszeru. Reszelt kokuszt vizzel kevernek, turmixolnak, leszurnek es kesz. Arra kell csak vigyazni, nehogy tulegye magat az ember.

A vasarlas soran vegigjartuk a helyeket, hol igeretet tettunk, visszaterunk. Ezzel az ajandekok zome meg is volt. Este meg visszatertunk az egyik korabban mar latogatott boltba. Addigra az eladono gyerekei is hazatertek tanulmanyaikbol, meg ki honnan. 4-5 gyerek rajzolt, szaladgalt, kuszott-maszott a boltban, eletkornak megfeleloen. A – talan legnagyobb – egy 8-9 eves forma kislannyal valo talakozas soran leesett az allunk. Atvette anyukaja szerepet, es verprofin arulta a bolt tartalmat. A korabban mar hallott fordulatokat (hogy ez nem jo szezon, hogy nem megy az uzlet, de mert elso vasarlok vagyunk, ad nekunk kedvezmenyt, ha tobbet veszunk olcsobb lesz, es mennyire jol all az is, es amaz is csak itt es nekunk ilyen olcso...) fergetegesen fuzte, sorolta, szineszte sajatta. Mikor elkezdtem vele alkudozni, s mondtam az arat, amit fizetnek, ugyanaz a hitetlenekedo mosoly jelent meg az arcan, es ugyanaz a mondat, hogy ugye viccelek, mint delelott az anyjaen. Meg hogy mondjak neki jobb arat, mert a berleti dij, es ugyan mar, mi nekem az az 50 rupia. Zseni volt a kislany! Egy ido utan mar csak azert alkudoztam, hogy tartson meg az eloadas. Minek vegen odacsusztatta a kapott penzt az anyjanak, s az egyik kistesot felkapva atrobogott egy masik boltba. Talan ott is megmutatja, hogy ad el egy profi? Olyan volt, mint egy miniatur felnott. Ez a kisember a mi nyugati vilagunkban ezzel az energiaval es magabiztossaggal a vezerigazgatosagig meg sem allna. Itt sokgyerekes anyuka lesz egy bolttal. Ha szerencseje van.

Este egy korabbi igeret nyoman ultunk be egy eleg helyi arculatu etterembe vacsizni. Epp az aramszunet idejen erkeztunk, igy a designbol nem sokat lattunk (csak kitapogattuk az asztalunkat), de a fiubol se, ki segitsegunkre sietett, csak azt ereztuk, hogy az elozo slukk fuvet akkor sohajtotta ki, mikor hozzank szolt. Ennek fenyeben eleg viccesre kerekedett a vacsora. Azon pontjai feltetlen, mikor o feltunt. Elobb Lacival indultak a melyhuto fele, halat valasztani. Mire odaertek, elfelejtette, mit is kerestek ott. Barhanyszor az asztalunkhoz jott, jokat kacarasztott sajat magan. Kedves figura volt. Vele bucsuztunk Edavatol, Keralatol, a nyartol, a naptol, a tengertol, a hegyektol, kecskektol, a halaszhajoktol, ettol az egesz feje tetejere allt orult, de kedves, szines vilagtol, Indiatol.