India delight: 25. nap - Calicut

(Laci)

Ismet eljott egy koltozeses nap. Aprankent de haladunk del Kerala fele, na nem mintha ott barmi is varna minket de jelenlegi terv az hogy Trivandrum lesz a vegallomas, onnan repulunk vissza Mumbai-ba, majd Londonba. De az szerencsere meg odebb van, bar mar csak ket hetunk van.

Probaltunk koran kelni es indulni hogy legalabb egy oraval hamarabb kierjunk a palyaudvarra ugyanis meg nem volt jegyunk. Mondjuk hamarabb meg kellett volna venni ha nem hasonlo korulmenyek kozott szerettunk volna utazni mint legutobb. Meg azert egy gyors reggelit benyomtunk az etkezoben. A rendeles ismet viccesre sikeredett. Kertunk egy porridge-ot es egy bundas kenyeret meg vizet es indiai teat. A viz sosem erkezett meg, a tea sima fekete volt, viszont a porridgebol es a bundas kenyerbol duplan kaptunk. Nem igazan volt kedvem, meg amugy se lett volna eselyem, hogy elmagyarazzam itt valami felreertes lehet a dologban, inkabb becsulettel megettunk mindent. Kozben kiengedtek a kacsakat egy kis legelesre uhogy a mozi is megvolt. Majd visszatertunk a szobankba hogy ossszecsomagoljuk kis motyonkat. A falazok mar vigan munkalkodtak az ajtonk mellett. Az utolso simitasokat vegeztek a kilatas-falon. Gyorsan fizettunk es keritettunk magunknak egy riksat ami egyenesen az allomasra ropitett.

Meg elozo nap kikutattuk a vonat szamat, es ezen informacio birtokaban vettunk egy jegyet. Na es itt jon a meglepetes. A sors megsajnalhatott bennunket ugyanis volt meg hely az egyik alvos reszlegbe (3AC azaz Air conditioned) ahol persze nappal lehet ucsorogni is. Ez fenyevekkel jobb utazast biztosit. Legkondis, mondjuk az pont hatrany, de tisztabb es az ulohely is biztositott. Szoval nagy volt az orom. Annak az eselye hogy a vonat indulasa elott 1 oraval legyen meg hely a vonaton az kevesebb,mint nulla. Nezegettem mas vonatokra is csak ugy poenbol, es volt olyan vonal ahol mar a januari jaratra sem volt hely. Leultunk a peronon es vartuk a bohomot hogy elvigyen minket Palakkadba. Meg maradt egy kis idonk uhogy elment csokit venni mert mar nagyon hianyzott egy kis edesseg. A peronon odamentem egy arushoz es kertem egy izletesnek tuno szeletet (kb olyan volt mint a kinder bueno) es gondoltam veszek meg egy kis kesut is, meg nemi kekszet. En egy kekszet kertem de a pali mindenkeppen ram akart sozni meg egyet es azzal ervelt hogy csak Rs5-val tobb. Egye fene, az tenyleg nem sok. Namost a vegosszeg Rs75-re jott ki. Adtam neki egy 100-ast es mivel nem volt megfelelo valtopenze 30-at adott vissza. Ha jol meggondolom lenyegeben ramtukmalt egy kekszet ingyen. Hamarosan befutott a vonatunk, felpattantunk es leultunk egy 6-os fekvo reszbe. Mivel csak jegyunk volt, de nem helyjegyunk vartuk hogy mikor kell majd arrebb ulnunk. Szerencsere nem volt nagy tumultus uhogy nem kellett atulnuk sehova, csak bamban bamulni es adni a hulye turistat akinek halvany goze sincs hogyan megy itt az utazas. Ez jol ment. Egy fiatal srac, egy helyes oregur valamint ket no es gyermek voltak utitarsaink. Zsuzsa nagyjabol bealudt mire a vonat elhagyta az allomast, en meg nekialltam irni az angol blogot, mert azzal kb 3 het az elmaradasom. Nos a korulmenyek sokkal jobbak voltak mint elozoleg. Sokkal tisztabb, kenyelmesebb, csendesebb, nem nyuzsis. Es ennel meg van kettovel jobb is. Nekunk mar ez is csucs volt, uhogy en baromi orultem. Nem is akartam leszallni, meg utaztam volna szivesen. Ropke harom ora alatt meg is tettunk 131km-t, egyben megerkeztunk Palakkadba ahonnan meg ket buszozas es egy riksazas valasztott el uticelunktol.

Kezdett elmulni a reggeli ereje uhogy a vonatallomasrol atriksaztunk a buszallomasra es meg a nagy ut elott betertunk egy etterembe, ami inkabb hozta egy utasellato szinvonalat. A valasztek nem volt tul boseges uhogy kertunk zoldseges rizst, de azt is eleg nehezen ertette meg a pali. Minden aron csirket akart ranksozni, es ha nem beszelsz angolul akkor abbol a mondatbol hogy „nem csirkeset hanem zoldsegeset kerunk” csak azt hallod meg hogy csirke. Igy jogos a felteves hogy csirkeset kersz kulonben miert mondanad hogy csirke. Egy helyi arc segitsegunkre sietett, es kozbeszolt de meg ezutan se voltunk biztosak hogy o is csak a csirket ertette vagy a tagadoszot is. Mindenesetre az latszott hogy itt nem nagyon ismerik a villa fogalmat, uhogy felkeszultunk a kezzel evesre, ugyis rutinosak vagyunk mar. Szerencsere sima rizst kaptuk nehany csik zoldseggel es egy-egy kanalat. Amilyen gyorsan csak lehetett benyomtunk, es tovabballtunk a buszpalyaudvarra. Ott megerdeklodtuk hogy melyik busz megy Kollengodeba, majd onnan Kambrada Chellaba. (A neveket csak mutogattuk a papiron, nem is probalkoztunk a kejteni. Smsben kuldte at oket leendo hazigazdank, onnan volt az info.) Ott azt a valaszt kaptuk hogy az a busz nem innen megy hanem egy masik palyaudvarrol, es hogy Kollengode kb 23, Kambrada Chella pedig 70km-re van. Na akkor ujabb riksaba be es at a masik allomasra. A viteldij Rs50 volt. Utkozben azonban a riksas megkerdezte hova megyunk tovabb. Valaszoltuk hogy Kollengodeba. Mire o azzal a remek otlettel allt elo hogy atvisz minket Rs250-ert. Mivel kenyelmesen ultunk es ugy tudtuk hogy onnan meg 70km-t kell zotykolodnunk, belementunk az ajanlatba. A taj itt teljesen mas mint amit eddig lattunk. Leszamitva a palmafakat, a rizsultetvenyeket es a nem feher boru emberkeket, tiszta olyan volt mint barmilyen falu Magyarorszagon. Nem is ertettunk. Fout mellet arok, mellette jarda, majd autobeallok es a tobbi. Ez volt eddig a legnyugisabb es legelhetobb taj ahol jartunk. Kozeledtunk az elso allomasunk fele, mire a riksasnak ujabb otlete tamadt. Megkerdezte hogy innen hova tovabb. becsuletbol megmondtuk neki, hogy Kambrada Chellaba, de gondoltunk mivel az 70km, ugyse visz el. Erre o azt felelte hogy az csak 7km-re van es hogy ujabb Rs70-ert oda is elvisz szivesen. Ebbe is belementuk. Es itt meg nem volt vege. Beertunk Kambrada Chellaba mire ujabb kerdes. Innen hova? Hol lakunk? Probaltunk elmagyarazni hogy mi se tudjuk pontosan csak azt az utasitast kaptuk ha beerunk ebbe a varosba es kerdezzuk meg hol van Suman farmja, ott mindenki ismeri uhogy nem lesz gond megtalalni. Nagyjabol meg is ertette de hajthatatlan volt hogy majd o elvisz minket. Meg is kerdezett egy utcan ucsorgot aki elmagyarazta neki hol a farm. Csak 5 percre innen, jott a valasz. Es persze erre se mondhattunk nemet. Most szalljunk ki es uljunk at egy masik riksaba. Minek. Tovabbra is vele mentunk. A taj itt ismet teljesen megvaltozott. Azt hiszem ez az eddigi legszebb taj, amit valaha lattam. Teljesen megfogott es meg csak most erkeztunk. Nem vagyok jo tajleiro, ezert nem is probalom, csak annyit hogy a farm, ami tenyleg bent van a semmi kozepen, egy hegygerinc labanal, egy viztarozo es egy kobanya kozeleben huzodik. Fantasztikus kornyezet. Amint megerkezunk a hazigazda mosolyogva fogadott, majd leultunk a kertben egy kis kunyho ala hogy jobban megismerkedjunk. Itt meg csak formasagokrol volt szo, kaptunk egy teat, es roviden ismertette mi is itt ez az egesz. Egy okofarmot vezet, ahol foleg rizst, mangot es zoldsegeket termesztenek, es a munkasai is a foldjen elnek egy kulon kis reszben. Megismertuk a feleseget es az egyetlen fiat, aki 13 eves es meg nem volt iskolaban ugyanis otthon tanul. Majd csak jovore megy suliba. A rovid ismerkedo utan megmutatta hogy hol fogunk aludni. Nos nem az o hazukban volt elkulonitve egy szoba, ahogy gondoltunk, hanem a foldjen, az o hazukrol egy kicsit odebb, bent a rengetegben a rizsfoldek mellett. Egykomplett kis haziko, egy szobaval es furdoszobaval. Nagyon tetszetos kis lak. Es vegre megkaptuk amire olyan regota vagytunk hogy ne egy szallodaba vagy egy koszos szobaban valahol a varosban lakjuk hanem kint a vadonban. Itt aztan tenyleg semmi nincs a kozelben. A legkozelebbi varos is ugy 2-3km-re van. Itt adnak reggelit, ebedet es vacsorat. Ha kell elvisznek turazni, vagy akar fazekat is gyarthatunk, mert van egy muhelyuk, vagy dolgozhatunk is ha akarunk. Miutan berendezkedtunk a szobaba, meginvitalt minket egy kis setara a kozeli duzzasztogathoz. Hozta a kis fejlampajat, mivel mar sotetedett, es a fia is hozzank csapodott. Mikozben setaltunk bemutatta a kornyeket, es mindenfelerol beszelgettunk. Elerkeztunk a gathoz, ami onmagaban nem egy nagy latvany de a taj ami korulotte van az csodas. Lattam mar hegyeket, vizet meg naplementet is de baromi jo volt ott setalni egy helyi figuraval. Nehez visszaadni, meg a fenykepek se tudjak erzekeltetni a teret ami korulvett minket. Utkozben lattunk egy fat ami tobb fabol alakult. Ez ugy nez ki hogy van egy fa, azon no egy eloskodo, ami fentrol a fold fele ereszt nyulvanyokat. Amint leer a foldre gyokeret ereszt es fa lesz belole. Na ez igy megy korbe korbe. Megemeszt egy eloskodo egy fat amibol ujabb fa lesz. De ez a fa olyan szinten valt tobb fava hogy az mar szinte hajmereszto. Hazigazdank elmondasa szerint egy ilyen fa alatt vilagosodott meg Buddha. Es hogy point ez a fa alatt forgattak mar filmet. Nem csodalom.

Visszatertunk a szallasra, ahol mar vart rank a vacsora. Igazi helyi kajat kaptunk. Valamilyen zoldseges, kokusztejes ragut hozza chapatit. De semmi villa vagy kanal! De nem nagyon okozott gondot, siman megettunk mindent. Es meg egy rizses nagyon edes desszertet is kaptunk. Ezutan ott maradtunk meg az asztalnal es beszelgettunk vagy egy orat. Rettento jo volt. Azt most nem reszletezem mirol volt szo, mert ugyse tudnam leirni, de nagyon jo hangulata volt. Volt szo vallasrol, politikarol meg mindenfele masrol. Jo volt egy ertelmes, nyitott indiai ember gondolatait hallgatni sajat neperol, orszagarol es az azon beluli helyzetrol. Nem mondott se jot se rosszat csak elmondta o hogyan latja, mikent eli meg. De a vilagrol is sokat tud. Sokfele emberrel volt kapcsolata kulonbozo orszagokbol, baratjai is vannak szerte a vilagon. Az latszott hogy olvasott, muvelt ember. Kiderult hogy ertelmisegi csaladbol szarmazott, statisztikat tanult de sosem dolgozott a szakmajaban, hanem megvette ezt a teruletet es most itt gazdalkodik. Remek volt. Azt hiszem batran kijelenthetem hogy kb ezt kerestuk, ezert jottunk indiaba. Legalabbis nekem. Jo itt.