Sunday 18 November 2012

28. es 29. nap - Palakkad (Kerala)



(Zsuzsa)

Nem vitas, hogy ez a farm a vilag legjobb helyeinek egyike. Laci mar korabban is pedzette, hogy szivesen maradna meg par napot. Nos... valoszinu a hogyanjat maga sem ugy gondolta, ahogy vegul megesett.
A tervek szerint szombat reggel tovabballtunk volna Munnarba, teaultetvenyt nezni. Az ebredes pillanataban eldolt, ebbol semmi nem lesz. Reggelizni meg ketten mentunk, s eztan meg volt Laciban annyi lelkiero, hogy  vegigjarja a Suman vezette farmturat. Korbejartuk az organikus farmot, es hallgattuk Suman ismertetojet a millio fele farol, bokorrol, novenyekrol. Meg hogy mi mire jo az ayurvedikus gyogyaszatban, vagy csak ugy, a gyogyaszatban. O maga homeopatiat kezdett el tanulni  anno, de mert erkezett a faluba egy homeopata orvos, azaz volt kihez fordulnia kerdes eseten, felhagyott vele. Mikor beszelgettunk, s elmondtam neki, hogy Mo-on eleg sokan ketelkednek az orvoslas ezen formajaban, elmondta, hogy naluk a gyerek-es allatgyogyaszatban is hasznalnak homeopataias szereket, es mukodik. Placebo hatas kizarhato. Allatoknak feltetlen.
A kerti tura soran feny derult szamomra ismeretelen tenyekre. Bevallom, nem tudtam, hogy az ananasz fufele. Par vaskosabb fuszal (de jo vaskos) no egy csomoban, es minden csomo  tetejen ul egy gyumolcs. Meg azt sem, hogy a vanilia eloskodo. De volt ott fahejat ado fa, citromfa, rajta apro cirtomokkal, mimoza, ami ugy viselkedett, ha hozzaertunk, mintha csiklandos lenne, es ami, ha sokat er hozza ugyanaz az ember, egy ido utan „emlekszik”, megszokja a folyamatos zaklatot, es nem hajtogatja ossze magat. Allitolag. Kiderult szamomra, hogy a banan nem ugy mukodik, hogy kino egy noveny, s azon terem a banan evre ev, de egy noveny egyszer hoz csak termest, aztan elpusztul. A kovetkezo evben a regi helyen no egy ujabb. Magyarul nem evelo. A tumericrol, ami allitolag nagyon eros antioxidans, a rakgyogyasztaban is sikerrel alkalmazzak, hogy a legtobb boltban sajnos csak szinezve lehet kapni (igyekeznek meg narancssargabba tenni), s hogy a szinezo anyag maga tobbnyire mergezo.
A nap fennmarado reszet Laci agyban, parnak kozt toltotte. Konkretan vegigaludta a napot. Ebed magassagaban kertem neki egy oviteat (citromos-cukros tea). Citrom egyenesen a kertbol. Soha ilyen finomat nem izleltem. Hatott is. Hat korulre egy picit jobban lett betegunk, s mikor a teraszon ucsorogve epp a jovorol tanakodtunk, erkezett Suman egy talcaval, s rajta egy custard apple nevu gyumolccsel. Amivel egyszer mar probalkoztunk, de mivel tudatlansagunkban eretlen peldanyt vettunk, hat istentelen kemeny volt, iz nelkul. Ellenben ez! Az allaga a naspolyara hajaz, az ize meg kicsit mint a mango. Husa feher, babszemnyi magokkal.
Masnap, mikor ismet nem keltunk utra, s Laci ujfent gyogyulassal toltotte a napot, meg vegigjartuk Sumannal a kert masik felet is, ahol egy  Charkakuli (biztos nem igy irjak) nevu novennyel ismerkedhettem meg. Ennek a levelebol ha rag egy picit az ember, es utana cukrot eszik, nem erzi a cukros izt. Arnyekban szaritva, porra torve allitolag hasznaljak a cukorbetegseg gyogyitsasban.
A farmot magat ugy kell elkepzelni, hogy setal az ember, mintha erdoben, teljesen random novo fak kozt, amik egyszeru, kozonseges faknak neznek ki, kozben meg mindnek jo valamire valamelyik resze. Az aljnovenyzet meg, ami szintem mind hasznalhato zoldet jelent, ugy tunik no a maga uri kedve szerint. Mindez attol organic, hogy semmi vegyszerrel nem kezelik a novenyeket.
Volt egy nagyon erdekes szerkezet a hatso udvarban. Egy lyukon at allati uruleket adagolnak e szerkezetbe, amibol egy masik lyukon at tavozik a metangaz, mit a konyhai gaztuzhely uzelemtetesere hasznalnak. Nem volt epp szep, de semmi szaga nem volt.
Sok helyen lattuk, hogy kokuszlevelekbol vannak a haztetok. Suman erre vonatkozolag is tartott nekunk bemutatot. Megmutatta a fonasi technikat. Hat na. Azert egy egesz tetonyit megfonogatni nem ket perc. Es ezt anno evente csereltek. Ma mar olcsobb es egyszerubb, ezert sok helyen cserepet hasznalnak, s a kokuszlevel lassan kimegy a divatbol.
Sotetedes elott kimentunk ahhoz a hatalmas fahoz, amire elso nap csodalkoztunk ra. Evekkel ezelott egy szimpla fa lehetett, de elleptek az egyeb eloskodo novenyek (mint a fagyongy otthon), amik a fold fele logatott hosszu legzogyokereikkel vegul foldet fogva lassan maguk is gyokeret eresztettek, s a vekony szalak lassan fava terebelyesedtek. El sem tudom kepzelni, hany ev munkaja van abban a monstrumban. Probaltuk lefenykepezni, de nem igazan sikerult visszaadni azt az erot, meltosagot, sotetedeskor pedig azt a felelmetesse valo tomeget, amit a fa kepviselt.
Laci szervezetet igen hamar megviselte e kis virgonckodas, igy meg sotetedes elott otthon is voltunk. Ma kicsit rovidebbre fogtuk a vacsora utani ertekezest a vilag dolgairol. Am mielott elvonultunk volna szallasunkra, Suman a kezunkbe nyomott egy rakat konyvet termeszetes gyogymodokrol, meg Krishnamurti irodalmat. Akirol ket szoban annyit, hogy 1895 – 1986-ig elo gondolkodo volt. A Sumantol hallottak, es az olvasottak alapjan ott tartok, hogy ha hazatertunk, elnezek egy konyvesboltba, tartanak-e tole valamit.
Aztan volt meg egy csoda ezen estere. A konyvek melle kihozott Suman egy vaszonzacskot, ami konyvve fuzott palmalevelekkel volt teli, mikre tobbszaz eve irtak az egeszseges elethez szukseges tanacsokat, meg a kulonfele gyogymodokat. Regi malayan nyelben mindez, tehat neki is nehezseget okozott elolvasni. Ilyet az ember max muzeumban lathat. Mi meg ott ulunk a vacsoraasztalnal, (ami egyebkent egy kocsikerekbol keszult), folottunk kokuszlevel teto, alattunk muanyag kerti szek, es tobbszaz eves palmalevelre karcolt iratokat nezegetunk. Hat na...
Masnap reggel atsetaltunk a farm masik vegebe a fazekas muhelybe. Itt is csodat lattunk. Terrakotta edenyek, tukorkeretek, csempek, falikepek keszultek. E ceg, mit a garfikus batyja kezdett el, aztan megunta es Sumanra hagyta,  allitolag 19 eve mukodik, s jelen pillanatban a veget jarja. Az egyik legjobb Indiaban, a leghiresebbek, de Suman egymaga tul keves elmenedzselni ezt, a farmot, a gyereket tanitani, a vendegeket gardirozni, meg ki tudja mik nyomjak meg a vallat. Szoval a sok lab kozul ez mintha elhalni tunne lassan. Ami vegtelen kar lenne.
Reggel lattuk, amint a grafikussal, aki a mintakat rajzolja, dolgoznak. Suman megkapja a megrendelotol, hogy kb mit szeretne. O hajnal haromkor referenciakat keres a neten, majd az osszes infot a grafikusra zuditja, ki megrajzolja a tervet. Most pl egy 15X3 meteres terrakotta falikepet rendelt toluk egy ceg. Ezzel azt hiszem ellesznek egy ideig. Azt mondta, evi 1-2 megrendeles belefer, de edenyeket pl mar nem gyartanak.
Volt egy feszer, dugig cserepekkel, erdekesnel erdekesebb formaju edenyekkel. A kedvencem, ami olyan, mint egy gomba. Siman megallja a helyet dekoraciokent, de hasznalni eppugy lehet. Maga a muhely egy kokuszlevelekkel fedett, sokkal nagyobb sufni, minek a padlozata negyzethalosra keszult. Erre rajzoljak fel a grafikus rajzolta kep skiccet, s erre epitik fel a kepet, mit meg nedvesen apro negyzetekre darabolnak, megszamoznak, majd kiszaritanak, egetnek, festenek ha kell, vagy fustolnek. Weboldaluk www.kumbham.org. Itt lathato par munkajuk.
A muhelylatogatast kovetoen Laci pihennni tert, en meg betekintest nyerhettem a konyhaba. Nem sok remenyt fuztem hozza, hogy e vagyam is teljesulhet, mert Suman felesege nem beszel angolul, es ugy tunt, elso korben nem nagyon lelkesedett az otletert, de egyfelol elozo este Suman kifejtette, hogy a felesege az a fajta, aki nem sokat udvariaskodik, ha nem akar valamit, azt nem csinalja, ha nem tetszik valami, szol. Ezen info birtokaban, meg az elozo este kapott konyv nyoman, mibe lefekves elott beleolvastam,  felbatorodtam, es ugy dontottem, megiscsak felvetem, tathatom-e a szam a konyhaban, meg keszul az ebed. Segitek, termeszetesen, es nem fogok kerdezoskodni. Legrosszabb esetben nem lehet.
Igy tortent, hogy megnyilt elottem a konyha bejarata. Ket fele curry keszult. Az egyik cekla es krumpli, a masik tok es lencse alapokkal. Mind eleg gyorsan elkeszult, mert kuktaban foznek, aztan az etel egy a muhelyben keszult edenyben nyeri el vegso formajat. Kerul meg bele hagyma, curry level, kokusz, kokuszolaj, chilli, paradicsom... Mind a kertbol. Hat nem gyonyoru?!
Helyes volt, hogy a keszulo etelt ugy kostoltak meg, hogy a keveresre hasznalt kanallal egy kicsit kivesznek, a jobb tenyerukbe csepegtetik, s onnan lenyalogatjak. Jot mosolyogtak rajtam, mikor e technikat alalmazva indiantancot jartam, tenyeremen a forro level.
Nincs nagy edenytumultus a konyhaban, csak par femtanyer, fem poharak (ilyeneken ettunk es eszik India), kukta, tarolo edenyek fembol es cserepbol, egy szel nelkuli, ontottvas serpenyo, meg a gozgombocoknak a specialis gozolo. Gaztuzhely harom langgal. Suto nincs, csak egy kemence-szeru valami, amiben tuzet raknak, s a tetejebe vagott lyukba kerul az edeny, amiben fo a rizs.
A felhasznalt tok (ami Suman szerint uborka) hejat az allatok kaptak, a magjat es a felszbadult levet osszekevertek a tuzhelyben kepzodott hamuval, majd a kapott masszat a napra tettek szaradni. Igy jobban elall vetesig.
A ket curry utan bezart szamomra a bazar. De csak ebed utanig, mikor is beindult a chapati gyar. A chapati az a palacsinta formaju teszta, amit eleg sok etelhez fogyasztanak. Vegtelen egyszeru elkesziteni, es szerintem isteni finom. Lisztet es meleg sos vizet kevernek ossze, s gyurnak belole kemeny tesztat. Ebbol kis labdakat formaznak, amiket aztan palacsinta formajura nyujtanak. A nyujtodeszka egy kor alaku falap, mi harom pici labon all. Persze hogy az en labdam kozel sem lett olyan tokeletes, maradtak rajta repedesek, a palacsinta forma helyett pedig margaretat sikerult nyujtanom. Ettol fuggetlen jol szorakoztam.
A tesztat meg Suman felesege gyurta meg, am annak nyujtasa arra a lanyra maradt, aki elozo nap elvitt minket csaladlatogatni. Pici kis no. Jokat vigyorgott, mikor sikoltoztam a tesztanak, ami nem akart korre formalodni a kezeim alatt.
Aztan az ontottvas serpenyot megkentek pici olajjal (kokusz olajjal sutnek foznek, minek kellemesen vajas illata van, ahogy melegszik), majd fel-egy perc  sutes az egy-egy oldal, és kesz. Ha sokat forgatja az ember, megkemenyedik. Sutes kozben puposodik, ezert fakanallal nyomkodtak a kepzodo dudorokat. Ami kisult, egy femtalba tettek, hol vacsiig megpuhult kicsit.
A kozos keszitesu chapatik mellett aztan a vacsoranal meselt Sumana a hetkoznapokrol. Hogy itt nem nagyon van szerelem alapu hazassag. Ami van, az hamar felbomlik. A hazassag itt lenyegeben uzlet. (Igy mar ertem a hazassagi hirdetesek es az ezzel foglalkozo cegek, uzletek tomenytelen mennyiseget.) Kicsit mint anno Magyarorszagon. Ket csalad lep kapcsolatra a hazasulandokon keresztul. A fiu megvasarolja a lanyt. Aki szegeny, annak nincs feleseg. A lany haztartast vezet, fozoget, a ferfi meg eloteremti a penzt. Ha valaki, aki huszon evei vege fele jar,  ne adj isten megozvegyul, mivel tulkorosnak szamit, sanszos, hogy egyedul marad. Elmeselte, hogy ahol csaladlatogattunk, ott volt egy lany, aki teherbe esett a hazigazdajatol. Mivel hat honapos terhesen eleg nyilvanvalova lett, hogy gyereket var, a batyja jol helybenhagyta. A lany tulelte, am a fiu ongyilkos lett. Megszuletett a gyerek, es a lany anyaotthonba ment, mert otthonrol kiutasitottak. Ott elt addig, mig az anyja le nem esett labrol. Akkor hazahivtak, mert o volt az egyeduli, aki segithetett volna. Csakhogy par napra ra az anya meghalt. A gyereket bentlakasos iskolaba kuldtek tanulni, a lany meg azota is dolgozgat, ahol munkat talal.
De vacsi elott volt meg egy program.

 (Laci)

Egy masik Ashramot latogattunk meg, ami Suman elmondasa szerint mas mint a szemelyi kultuszos feher palota, de azert ez is buzlik egy kicsit. Sebaj, a kicsit buzlot is latnunk kell.  Hivtunk egy riksat, haziurunk elmagyarazta neki  uticelunkat. Elotte azonban meg beugrottunk a kozeli faluba szunyogriasztot es kezpenzt szerezni mert verszivobol  tul sok volt,  az utobbibol meg nagyon keves. Persze nem birtuk ki hogy ne ugorjuk be egy femaru boltba. Nem 1/8-as hengerelt acelrudat vettunk hanem helyes kis fempoharakat, meg par tanyert, szinten fembol. Most mar lesz mibol kezzel ennunk. Utunk tovabbi resze kapaszkodasbol all, itt sem nyultak az uthoz azota miota lefektettek, talan tobb, mint 30 eve. Az ashramot eleg nehezen sikerult megtalalnunk, de soforunk kitartoan kerdezgette az iranyt, es vegul sikeresen megtalaltuk a szent helyet. Mar kivulrol latszott itt nem fog minket egy hintazo feher lepedos guru edeseggel kinalni. Ez sokkal spartaibb volt. Nem nagyon lattunk elo embert, holtat meg szerencsere egyet se. Par percnyi tanacstalan bolyongas utan egy tarisznyas, enyhen szelfutta fogu, francia uriembert lattunk kozeledni. O torzsvendegnek szamitott. Minden evben 6 honapot tolt hasonlo helyeken, hol itt hol ott. Angolul annyira tudott mint en franciaul, de megertettuk egymast. Kozben megjelent egy masik, helyinek tuno figura, akirol kiderult hogy o a guru egyik tanitvanya. A guru sajnos (vagy szerencsere) nem volt jelen, csak lelekben, mert eppen Delhiben volt talalkaja Dalai Lamaval. Igy Robi (ez volt a neve) vezett korbe minket. Ez a hely pont annyira nem volt fenyuzo mint mennyire a masik igen.  Egy kozos etkezde, egy hatalmas konyha egy idos nenivel, par cellaszeru lyuk, azokban 3-4 agy, privat ter nuku. Lattuk meg a kozos furdot, es par kerti WC-re emlekezteto takolmanyt a tavolban. Kozben persze hallgattunk a vilagvegerol szolo torteneteket, ami pontosan dec 21-23 kozott fog bekovetkezni. Ja es ok a vilagbekeert imadkoznak reggel 3 tol 8-ig, majd este is valamikor. Napkozben meg meditalnak, meg neha neha lecsapoljak a kozmikus energiat. Pont jott akkor is egy ilyen energiacsomag mikor ott voltunk, uhogy par percre megszakadt az idegenvezetes, igy a felhangzo harangszot kovetoen hazigazdank 2-3 percre a lemeno nap fele fordult, es meditalt egyet. Lattunk meg ket 16 ev koruli felmeztelen copfos feher fiut aki harmadmagukkal egy tuz korul mormoltak valamifel imat, es egy masik termet, ahol mar felnottebb ferfiak imadkoztak. Ugy nagyjabol lathattuk mi is folyik itt egy nap. En probaltam megtudni hogy mit csinalnak amikor nem imadkoznak a vilagbekeert, de nem nagyon jutottunk dulore. Szerintem, nem nagyon ertette mi az hogy ’mikor nem a vilagbekeert imadkoznak’. En probaltam megtudni hogy lehet-e epitgetni a templomot, vagy banant kapalni. Azert 24 oran keresztul imadkozni az kicsit faraszto. De itt csak azt lehet. Vagy varni az energifroccsoket. Kerdeztek is hogy erezzuk-e mennyire mas itt az energia aramlasa mint mashol. En konkretan vegig feszult voltam. Semmi nyugtato sem talaltam a helyben. Fene tudja, valahogy nem tudom magamat elkepzelni ahogy felmeztelenul ucsorgok tobb oran at egy gyertgyatartoval, vedikus mantrakat mormolva. Ez a hely tenyleg jobb volt egy fokkal, de itt se talaltuk volna meg a belso bekenket azt hiszem. Nem tudom mi var rank jovo heten abban az ashramban ahova mar bejelenkeztunk, de remelem nem ez, mert akkor kenytelen leszek megtanulni a hangyakkal kommunikalni hogy ne robbanjak fel. Hogy oszinte legyek Suman farmja tokeletesen megfelel nekunk lelki bekenk megtalalasa celjabol.


ennyire beteg voltam


az a bizonyos fa


eleg hatalmas volt


ez egy fabol lett

az agak a foldbe nonek

belulrol

naplementes kep

megvitatjuk a mit meg kell

hatsokert

teazgatok

o pedig seprut gyart

kert reszlet

Suman

es felesege

o volt  soforunk

ismet a nagyszarvuak

riksa belso


No comments:

Post a Comment