(Zsuzsa)
Nem vitas, hogy ez
a farm a vilag legjobb helyeinek egyike. Laci mar korabban is pedzette, hogy
szivesen maradna meg par napot. Nos... valoszinu a hogyanjat maga sem ugy
gondolta, ahogy vegul megesett.
A tervek szerint
szombat reggel tovabballtunk volna Munnarba, teaultetvenyt nezni. Az ebredes
pillanataban eldolt, ebbol semmi nem lesz. Reggelizni meg ketten mentunk, s
eztan meg volt Laciban annyi lelkiero, hogy
vegigjarja a Suman vezette farmturat. Korbejartuk az organikus farmot,
es hallgattuk Suman ismertetojet a millio fele farol, bokorrol, novenyekrol.
Meg hogy mi mire jo az ayurvedikus gyogyaszatban, vagy csak ugy, a gyogyaszatban.
O maga homeopatiat kezdett el tanulni
anno, de mert erkezett a faluba egy homeopata orvos, azaz volt kihez
fordulnia kerdes eseten, felhagyott vele. Mikor beszelgettunk, s elmondtam
neki, hogy Mo-on eleg sokan ketelkednek az orvoslas ezen formajaban, elmondta,
hogy naluk a gyerek-es allatgyogyaszatban is hasznalnak homeopataias szereket,
es mukodik. Placebo hatas kizarhato. Allatoknak feltetlen.
A kerti tura soran
feny derult szamomra ismeretelen tenyekre. Bevallom, nem tudtam, hogy az
ananasz fufele. Par vaskosabb fuszal (de jo vaskos) no egy csomoban, es minden
csomo tetejen ul egy gyumolcs. Meg azt
sem, hogy a vanilia eloskodo. De volt ott fahejat ado fa, citromfa, rajta apro
cirtomokkal, mimoza, ami ugy viselkedett, ha hozzaertunk, mintha csiklandos
lenne, es ami, ha sokat er hozza ugyanaz az ember, egy ido utan „emlekszik”,
megszokja a folyamatos zaklatot, es nem hajtogatja ossze magat. Allitolag.
Kiderult szamomra, hogy a banan nem ugy mukodik, hogy kino egy noveny, s azon
terem a banan evre ev, de egy noveny egyszer hoz csak termest, aztan elpusztul.
A kovetkezo evben a regi helyen no egy ujabb. Magyarul nem evelo. A tumericrol,
ami allitolag nagyon eros antioxidans, a rakgyogyasztaban is sikerrel
alkalmazzak, hogy a legtobb boltban sajnos csak szinezve lehet kapni
(igyekeznek meg narancssargabba tenni), s hogy a szinezo anyag maga tobbnyire
mergezo.
A nap fennmarado
reszet Laci agyban, parnak kozt toltotte. Konkretan vegigaludta a napot. Ebed
magassagaban kertem neki egy oviteat (citromos-cukros tea). Citrom egyenesen a
kertbol. Soha ilyen finomat nem izleltem. Hatott is. Hat korulre egy picit
jobban lett betegunk, s mikor a teraszon ucsorogve epp a jovorol tanakodtunk,
erkezett Suman egy talcaval, s rajta egy custard apple nevu gyumolccsel. Amivel
egyszer mar probalkoztunk, de mivel tudatlansagunkban eretlen peldanyt vettunk,
hat istentelen kemeny volt, iz nelkul. Ellenben ez! Az allaga a naspolyara
hajaz, az ize meg kicsit mint a mango. Husa feher, babszemnyi magokkal.
Masnap, mikor
ismet nem keltunk utra, s Laci ujfent gyogyulassal toltotte a napot, meg
vegigjartuk Sumannal a kert masik felet is, ahol egy Charkakuli (biztos nem igy irjak) nevu
novennyel ismerkedhettem meg. Ennek a levelebol ha rag egy picit az ember, es
utana cukrot eszik, nem erzi a cukros izt. Arnyekban szaritva, porra torve
allitolag hasznaljak a cukorbetegseg gyogyitsasban.
A farmot magat ugy
kell elkepzelni, hogy setal az ember, mintha erdoben, teljesen random novo fak
kozt, amik egyszeru, kozonseges faknak neznek ki, kozben meg mindnek jo
valamire valamelyik resze. Az aljnovenyzet meg, ami szintem mind hasznalhato
zoldet jelent, ugy tunik no a maga uri kedve szerint. Mindez attol organic,
hogy semmi vegyszerrel nem kezelik a novenyeket.
Volt egy nagyon
erdekes szerkezet a hatso udvarban. Egy lyukon at allati uruleket adagolnak e
szerkezetbe, amibol egy masik lyukon at tavozik a metangaz, mit a konyhai
gaztuzhely uzelemtetesere hasznalnak. Nem volt epp szep, de semmi szaga nem
volt.
Sok helyen lattuk,
hogy kokuszlevelekbol vannak a haztetok. Suman erre vonatkozolag is tartott
nekunk bemutatot. Megmutatta a fonasi technikat. Hat na. Azert egy egesz
tetonyit megfonogatni nem ket perc. Es ezt anno evente csereltek. Ma mar
olcsobb es egyszerubb, ezert sok helyen cserepet hasznalnak, s a kokuszlevel
lassan kimegy a divatbol.
Sotetedes elott
kimentunk ahhoz a hatalmas fahoz, amire elso nap csodalkoztunk ra. Evekkel
ezelott egy szimpla fa lehetett, de elleptek az egyeb eloskodo novenyek (mint a
fagyongy otthon), amik a fold fele logatott hosszu legzogyokereikkel vegul
foldet fogva lassan maguk is gyokeret eresztettek, s a vekony szalak lassan
fava terebelyesedtek. El sem tudom kepzelni, hany ev munkaja van abban a
monstrumban. Probaltuk lefenykepezni, de nem igazan sikerult visszaadni azt az
erot, meltosagot, sotetedeskor pedig azt a felelmetesse valo tomeget, amit a fa
kepviselt.
Laci szervezetet
igen hamar megviselte e kis virgonckodas, igy meg sotetedes elott otthon is
voltunk. Ma kicsit rovidebbre fogtuk a vacsora utani ertekezest a vilag
dolgairol. Am mielott elvonultunk volna szallasunkra, Suman a kezunkbe nyomott
egy rakat konyvet termeszetes gyogymodokrol, meg Krishnamurti irodalmat. Akirol
ket szoban annyit, hogy 1895 – 1986-ig elo gondolkodo volt. A Sumantol
hallottak, es az olvasottak alapjan ott tartok, hogy ha hazatertunk, elnezek
egy konyvesboltba, tartanak-e tole valamit.
Aztan volt meg egy
csoda ezen estere. A konyvek melle kihozott Suman egy vaszonzacskot, ami
konyvve fuzott palmalevelekkel volt teli, mikre tobbszaz eve irtak az
egeszseges elethez szukseges tanacsokat, meg a kulonfele gyogymodokat. Regi
malayan nyelben mindez, tehat neki is nehezseget okozott elolvasni. Ilyet az
ember max muzeumban lathat. Mi meg ott ulunk a vacsoraasztalnal, (ami egyebkent
egy kocsikerekbol keszult), folottunk kokuszlevel teto, alattunk muanyag kerti szek,
es tobbszaz eves palmalevelre karcolt iratokat nezegetunk. Hat na...
Masnap reggel
atsetaltunk a farm masik vegebe a fazekas muhelybe. Itt is csodat lattunk.
Terrakotta edenyek, tukorkeretek, csempek, falikepek keszultek. E ceg, mit a
garfikus batyja kezdett el, aztan megunta es Sumanra hagyta, allitolag 19 eve mukodik, s jelen pillanatban
a veget jarja. Az egyik legjobb Indiaban, a leghiresebbek, de Suman egymaga tul
keves elmenedzselni ezt, a farmot, a gyereket tanitani, a vendegeket
gardirozni, meg ki tudja mik nyomjak meg a vallat. Szoval a sok lab kozul ez
mintha elhalni tunne lassan. Ami vegtelen kar lenne.
Reggel lattuk,
amint a grafikussal, aki a mintakat rajzolja, dolgoznak. Suman megkapja a
megrendelotol, hogy kb mit szeretne. O hajnal haromkor referenciakat keres a
neten, majd az osszes infot a grafikusra zuditja, ki megrajzolja a tervet. Most
pl egy 15X3 meteres terrakotta falikepet rendelt toluk egy ceg. Ezzel azt
hiszem ellesznek egy ideig. Azt mondta, evi 1-2 megrendeles belefer, de edenyeket
pl mar nem gyartanak.
Volt egy feszer,
dugig cserepekkel, erdekesnel erdekesebb formaju edenyekkel. A kedvencem, ami
olyan, mint egy gomba. Siman megallja a helyet dekoraciokent, de hasznalni
eppugy lehet. Maga a muhely egy kokuszlevelekkel fedett, sokkal nagyobb sufni,
minek a padlozata negyzethalosra keszult. Erre rajzoljak fel a grafikus
rajzolta kep skiccet, s erre epitik fel a kepet, mit meg nedvesen apro
negyzetekre darabolnak, megszamoznak, majd kiszaritanak, egetnek, festenek ha
kell, vagy fustolnek. Weboldaluk www.kumbham.org.
Itt lathato par munkajuk.
A muhelylatogatast
kovetoen Laci pihennni tert, en meg betekintest nyerhettem a konyhaba. Nem sok
remenyt fuztem hozza, hogy e vagyam is teljesulhet, mert Suman felesege nem
beszel angolul, es ugy tunt, elso korben nem nagyon lelkesedett az otletert, de
egyfelol elozo este Suman kifejtette, hogy a felesege az a fajta, aki nem sokat
udvariaskodik, ha nem akar valamit, azt nem csinalja, ha nem tetszik valami, szol.
Ezen info birtokaban, meg az elozo este kapott konyv nyoman, mibe lefekves
elott beleolvastam, felbatorodtam, es
ugy dontottem, megiscsak felvetem, tathatom-e a szam a konyhaban, meg keszul az
ebed. Segitek, termeszetesen, es nem fogok kerdezoskodni. Legrosszabb esetben
nem lehet.
Igy tortent, hogy
megnyilt elottem a konyha bejarata. Ket fele curry keszult. Az egyik cekla es
krumpli, a masik tok es lencse alapokkal. Mind eleg gyorsan elkeszult, mert
kuktaban foznek, aztan az etel egy a muhelyben keszult edenyben nyeri el vegso
formajat. Kerul meg bele hagyma, curry level, kokusz, kokuszolaj, chilli,
paradicsom... Mind a kertbol. Hat nem gyonyoru?!
Helyes volt, hogy
a keszulo etelt ugy kostoltak meg, hogy a keveresre hasznalt kanallal egy
kicsit kivesznek, a jobb tenyerukbe csepegtetik, s onnan lenyalogatjak. Jot
mosolyogtak rajtam, mikor e technikat alalmazva indiantancot jartam, tenyeremen
a forro level.
Nincs nagy
edenytumultus a konyhaban, csak par femtanyer, fem poharak (ilyeneken ettunk es
eszik India), kukta, tarolo edenyek fembol es cserepbol, egy szel nelkuli,
ontottvas serpenyo, meg a gozgombocoknak a specialis gozolo. Gaztuzhely harom
langgal. Suto nincs, csak egy kemence-szeru valami, amiben tuzet raknak, s a
tetejebe vagott lyukba kerul az edeny, amiben fo a rizs.
A felhasznalt tok
(ami Suman szerint uborka) hejat az allatok kaptak, a magjat es a felszbadult
levet osszekevertek a tuzhelyben kepzodott hamuval, majd a kapott masszat a
napra tettek szaradni. Igy jobban elall vetesig.
A ket curry utan
bezart szamomra a bazar. De csak ebed utanig, mikor is beindult a chapati gyar.
A chapati az a palacsinta formaju teszta, amit eleg sok etelhez fogyasztanak.
Vegtelen egyszeru elkesziteni, es szerintem isteni finom. Lisztet es meleg sos
vizet kevernek ossze, s gyurnak belole kemeny tesztat. Ebbol kis labdakat
formaznak, amiket aztan palacsinta formajura nyujtanak. A nyujtodeszka egy kor
alaku falap, mi harom pici labon all. Persze hogy az en labdam kozel sem lett
olyan tokeletes, maradtak rajta repedesek, a palacsinta forma helyett pedig margaretat
sikerult nyujtanom. Ettol fuggetlen jol szorakoztam.
A tesztat meg
Suman felesege gyurta meg, am annak nyujtasa arra a lanyra maradt, aki elozo
nap elvitt minket csaladlatogatni. Pici kis no. Jokat vigyorgott, mikor
sikoltoztam a tesztanak, ami nem akart korre formalodni a kezeim alatt.
Aztan az ontottvas
serpenyot megkentek pici olajjal (kokusz olajjal sutnek foznek, minek
kellemesen vajas illata van, ahogy melegszik), majd fel-egy perc sutes az egy-egy oldal, és kesz. Ha sokat
forgatja az ember, megkemenyedik. Sutes kozben puposodik, ezert fakanallal
nyomkodtak a kepzodo dudorokat. Ami kisult, egy femtalba tettek, hol vacsiig
megpuhult kicsit.
A kozos keszitesu
chapatik mellett aztan a vacsoranal meselt Sumana a hetkoznapokrol. Hogy itt
nem nagyon van szerelem alapu hazassag. Ami van, az hamar felbomlik. A hazassag
itt lenyegeben uzlet. (Igy mar ertem a hazassagi hirdetesek es az ezzel
foglalkozo cegek, uzletek tomenytelen mennyiseget.) Kicsit mint anno Magyarorszagon.
Ket csalad lep kapcsolatra a hazasulandokon keresztul. A fiu megvasarolja a
lanyt. Aki szegeny, annak nincs feleseg. A lany haztartast vezet, fozoget, a
ferfi meg eloteremti a penzt. Ha valaki, aki huszon evei vege fele jar, ne adj isten megozvegyul, mivel tulkorosnak
szamit, sanszos, hogy egyedul marad. Elmeselte, hogy ahol csaladlatogattunk,
ott volt egy lany, aki teherbe esett a hazigazdajatol. Mivel hat honapos
terhesen eleg nyilvanvalova lett, hogy gyereket var, a batyja jol helybenhagyta.
A lany tulelte, am a fiu ongyilkos lett. Megszuletett a gyerek, es a lany
anyaotthonba ment, mert otthonrol kiutasitottak. Ott elt addig, mig az anyja le
nem esett labrol. Akkor hazahivtak, mert o volt az egyeduli, aki segithetett
volna. Csakhogy par napra ra az anya meghalt. A gyereket bentlakasos iskolaba
kuldtek tanulni, a lany meg azota is dolgozgat, ahol munkat talal.
De vacsi elott
volt meg egy program.
(Laci)
Egy masik Ashramot
latogattunk meg, ami Suman elmondasa szerint mas mint a szemelyi kultuszos
feher palota, de azert ez is buzlik egy kicsit. Sebaj, a kicsit buzlot is latnunk
kell. Hivtunk egy riksat, haziurunk
elmagyarazta neki uticelunkat. Elotte
azonban meg beugrottunk a kozeli faluba szunyogriasztot es kezpenzt szerezni
mert verszivobol tul sok volt, az utobbibol meg nagyon keves. Persze nem
birtuk ki hogy ne ugorjuk be egy femaru boltba. Nem 1/8-as hengerelt acelrudat
vettunk hanem helyes kis fempoharakat, meg par tanyert, szinten fembol. Most mar
lesz mibol kezzel ennunk. Utunk tovabbi resze kapaszkodasbol all, itt sem
nyultak az uthoz azota miota lefektettek, talan tobb, mint 30 eve. Az ashramot
eleg nehezen sikerult megtalalnunk, de soforunk kitartoan kerdezgette az
iranyt, es vegul sikeresen megtalaltuk a szent helyet. Mar kivulrol latszott
itt nem fog minket egy hintazo feher lepedos guru edeseggel kinalni. Ez sokkal
spartaibb volt. Nem nagyon lattunk elo embert, holtat meg szerencsere egyet se.
Par percnyi tanacstalan bolyongas utan egy tarisznyas, enyhen szelfutta fogu,
francia uriembert lattunk kozeledni. O torzsvendegnek szamitott. Minden evben 6
honapot tolt hasonlo helyeken, hol itt hol ott. Angolul annyira tudott mint en
franciaul, de megertettuk egymast. Kozben megjelent egy masik, helyinek tuno
figura, akirol kiderult hogy o a guru egyik tanitvanya. A guru sajnos (vagy
szerencsere) nem volt jelen, csak lelekben, mert eppen Delhiben volt talalkaja
Dalai Lamaval. Igy Robi (ez volt a neve) vezett korbe minket. Ez a hely pont
annyira nem volt fenyuzo mint mennyire a masik igen. Egy kozos etkezde, egy hatalmas konyha egy
idos nenivel, par cellaszeru lyuk, azokban 3-4 agy, privat ter nuku. Lattuk meg
a kozos furdot, es par kerti WC-re emlekezteto takolmanyt a tavolban. Kozben
persze hallgattunk a vilagvegerol szolo torteneteket, ami pontosan dec 21-23
kozott fog bekovetkezni. Ja es ok a vilagbekeert imadkoznak reggel 3 tol 8-ig,
majd este is valamikor. Napkozben meg meditalnak, meg neha neha lecsapoljak a
kozmikus energiat. Pont jott akkor is egy ilyen energiacsomag mikor ott
voltunk, uhogy par percre megszakadt az idegenvezetes, igy a felhangzo
harangszot kovetoen hazigazdank 2-3 percre a lemeno nap fele fordult, es
meditalt egyet. Lattunk meg ket 16 ev koruli felmeztelen copfos feher fiut aki
harmadmagukkal egy tuz korul mormoltak valamifel imat, es egy masik termet,
ahol mar felnottebb ferfiak imadkoztak. Ugy nagyjabol lathattuk mi is folyik
itt egy nap. En probaltam megtudni hogy mit csinalnak amikor nem imadkoznak a
vilagbekeert, de nem nagyon jutottunk dulore. Szerintem, nem nagyon ertette mi
az hogy ’mikor nem a vilagbekeert imadkoznak’. En probaltam megtudni hogy
lehet-e epitgetni a templomot, vagy banant kapalni. Azert 24 oran keresztul
imadkozni az kicsit faraszto. De itt csak azt lehet. Vagy varni az
energifroccsoket. Kerdeztek is hogy erezzuk-e mennyire mas itt az energia
aramlasa mint mashol. En konkretan vegig feszult voltam. Semmi nyugtato sem
talaltam a helyben. Fene tudja, valahogy nem tudom magamat elkepzelni ahogy
felmeztelenul ucsorgok tobb oran at egy gyertgyatartoval, vedikus mantrakat
mormolva. Ez a hely tenyleg jobb volt egy fokkal, de itt se talaltuk volna meg
a belso bekenket azt hiszem. Nem tudom mi var rank jovo heten abban az ashramban
ahova mar bejelenkeztunk, de remelem nem ez, mert akkor kenytelen leszek
megtanulni a hangyakkal kommunikalni hogy ne robbanjak fel. Hogy oszinte legyek
Suman farmja tokeletesen megfelel nekunk lelki bekenk megtalalasa celjabol.
ennyire beteg voltam |
az a bizonyos fa |
eleg hatalmas volt |
ez egy fabol lett |
az agak a foldbe nonek |
belulrol |
naplementes kep |
megvitatjuk a mit meg kell |
hatsokert |
teazgatok |
o pedig seprut gyart |
kert reszlet |
Suman |
es felesege |
o volt soforunk |
ismet a nagyszarvuak |
riksa belso |
No comments:
Post a Comment